• D-vitamin vs. H1N1 vírus

• 2009.12.05 - 18:18

Most, hogy az emberek figyelme a H1N1 influenza elleni védekezésre irányult, egyre érdekesebb tanulmányok jelennek meg az influenzajárványok okáról, a betegség megelőzésének lehetőségeiről.

Tavaly a Virology Journal-ban megjelent tanulmány (John Cannell és munkatársai, 2008) az alábbi kérdéseket feszegette:

Az influenzajárványok miért szezonálisak, és hova tűnik a vírus a köztes időszakban? Miért alakulnak ki robbanásszerűen a járványok? Miért érnek véget egyik percről a másikra? Miért terjedtek a járványok régebben gyorsabban, holott akkor még nem létezetek a mai modern közlekedési formák (gyorsvonat, repülőgép, stb.)?

A tanulmány szerzői azt próbálták modellezni, hogyan terjed a vírus egyik emberről a másikra. A mai álláspont szerint a vírus terjedésének módja az, hogy a beteg emberek megfertőzik az egészségeseket és így rohamosan terjedhet a vírus.

Az influenza terjedése azonban nem ilyen egyszerű, és számos kutatás mond ellent ennek az elméletnek. Ha ugyanis a vírus terjedése csupán abban rejlene, hogy az út a betegektől az egészségesek felé halad, akkor nem produkálhatna szezonalitást, hiszen ez egy állandó körforgást eredményezne, évszakoktól függetlenül. Valószínűleg sok olyan egészséges ember van egy-egy járvány során, aki csupán vírushordozó, nem betegszik meg, de tovább adja a kórt.

Érdekes az is, hogy általában ha egy családban felüti a fejét egy vírus, akkor végig fertőzi az egész családot. Azonban ha a család tagjait elkülönítjük (nem egymástól, hanem a külvilágtól), akkor csupán 20%-ban terjed tovább a család más tagjaira a vírus. Ez némileg ellent mond a korábbi elképzeléseknek.

Mindez azt bizonyíthatja, hogy a vírus terjedésének más okai, tényezői is lehetnek, nem csupán a „beteg megfertőzi az egészségest” elmélet. A vírus más terjedési mechanizmusáról szóló elméletet 1981-ben dolgozta ki R. Edgar Hope-Simpson és azóta is intenzív kutatások tárgyát képezi.

Az influenzajárványokról készített tanulmány szerzői azt feltételezték, hogy kapcsolat lehet a járványok kialakulása és a D-vitamin között. Teóriájuk abban rejlik, hogy azok az emberek, akik D-vitamin hiányban szenvednek, könnyebben kaphatják el a fertőzéseket. A D-vitaim hatásosságát azóta több tanulmány is bizonyította. A D-vitamint vizsgáló tanulmányok arra az álláspontra jutottak, hogy a D-vitamin védelmet nyújthat az influenza vírussal és más fertőző, többnyire felső légúti betegségekkel szemben. A D-vitamin ugyanis felelős egy antibakteriális fehérje termeléséért. Az ún. cathelicidin termelés a szervezetben D-vitamin szedésének hatására fokozódik. Ez a fehérje kulcsfontosságú szerepet játszik az immunválasz kialakulásában, az immunrendszer baktérium és vírusölő mechanizmusában. Emellett a D-vitamin csökkenti egy TNFalfa nevű gyulladást okozó cytokin mennyiségét is, aminek szintén fontos szerepe van abban, hogy a szervezet megfelelően tudjon működni.



A szervezetnek tehát szüksége van megfelelő mennyiségű D-vitaminra ahhoz, hogy az immunrendszer megfelelően működjön. És mivel a legtöbb ember D-vitamin hiányban szenved, annak pótlása elengedhetetlen.

Természetesen a realitás - mint minden esetben – itt is nagyon fontos. Nem a D-vitamin hiány okozza az influenzajárványokat, de nagyon fontos szerepe van a vírus terjedésében. A D-vitamin hiány is egy olyan tényező, mely segíti a járványok kialakulását.

Ultra D-vitamin - Ultra D-vitamin