A gluténérzékenység felismerése és a cöliákia diagnosztizálása nem könnyű feladat, különösen a betegség kezdeti szakaszában. Gyakran a tesztek sem adnak helyes eredményt, pedig a beteg már érzékeli a tüneteket.
A hagyományos vértesztek a 6 polipeptidből csak egyet vizsgálnak, a gliadint. De emellett a betegséget még okozhatja az agglutinin, glteomorphin, gituenin, prodynorphin és az omega gliadin.
A gluténérzékenység hat gyakori tünete:
1, Emésztőrendszeri és emésztési problémák: puffadás, túlzott gázképződés, hányinger, székrekedés, émelygés, hasi görcsök.
2, Fejfájás, migrén.
3, Fibromyalgia: izom és kötőszövet fájdalom.
4, Hangulatváltozás, érzelmi kitörések.
5, Neurológiai tünetek: szédülés, egyensúlyzavar, fáradtság, bizsergés, zsibbadás.
6, Étkezés után jelentkező fáradtság.

Akinél a fenti tünetek jelentkeznek, természetesen forduljon orvoshoz, azonban, ha nem sikerül diagnózist felállítani, érdemes egy 60 napos gluténmentes diétát kezdeni. Ha a diéta hatására a tünetek csillapodnak vagy elmúlnak, átmenetileg vissza kell térni az eredeti étrendre, hogy kiderüljön, valóban az étrend megváltoztatása okozta-e a tünetek múlását.
Ha a betegség kiderül, ez életre szóló gluténmentes diétát jelent. A glutén enteropátia vagy mostani nevén cöliákia ezen felül hajlamosít a rosszindulatú nyirokmirigy betegségek (limfómák) kialakulására is. Gyakran társul vérszegénységgel, fogyással a nem kezelt betegség.
A burgonya, a kukorica nem tartalmaz glutént, de a gabonafélék igen. A nemesített hibrid gabona fajták az előbb említett komponensekből igen sokat tartalmaznak, sokkal többet, mint az ősi búza fajták. Persze az igazi gluténérzékenység nem dózisfüggő, mert morzsányi mennyiség is elég a tünetek kialakulásához. Mégis, a rövid szárú, sok szemsorú gabonák elterjedése óta a betegség gyakorisága oly mértékben megnövekedett, hogy ezt a tényt egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!