Még alig múltak el az ünnepek, még frissen élnek sokakban a disznóölések emlékei, még száradnak a kolbászok, tehát itt az alkalom a hepatitis E-ről írni. A hepatitis A, B és C formáiról meglehetősen széles körben rendelkezünk ismeretekkel, míg a hepatitis E–ről sokkal kevesebbet tudunk.

A vírust 1955-ben azonosították először Indiában. Lefolyása hasonlít a klasszikus vírus hepatitisek lefolyásához, az akut szakban a betegség halálozása 2%.
 
A vírusnak négy ismert genotípusa létezik és a DNS vizsgálatok alapján nagyon valószínű, hogy ez az egyébként sertésekben tenyésző vírus  kb. 500-1300 évvel ezelőtt váltott gazdát és vált képessé arra, hogy embert is megbetegítsen.
 
A vírust a sertés húsa, széklete révén lehet elkapni. Kezdetben Dél-Kelet Ázsiában terjedt el a betegség, de mára már elérte Európát is.
 
Egy Japán tanulmány szerint a fél éves sertések 95%-a fertőzött a vírussal. Franciaországban a három hónapos sertések 65%-a fertőzött. A beteg sertések képesek az embert is megfertőzni. A füstölt, de nem hőkezelt kolbászok,  nyersen kóstolgatott töltelékek (elég sós, elég borsos?) a fertőzés melegágyai.
 
Főzéskor 60 C fokon a vírusok 80%-a elpusztul. Egy órán át tartó 70 C fokot meghaladó hőmérsékleten a vírusok 100%-ban elpusztulnak. 

A vírus a legmagasabb koncentrációban a májban mutatható ki és a májat sajnos csak rövid ideig hőkezelik , mert akkor rágós és keserű lesz. Az így elkészített resztelt máj még bőven tartalmazhat fertőző vírusokat. A sertés húsában sokkal kevesebb vírus van jelen, mint a belsőségekben.

Az alkohol mellett a hepatitisz B és C vírusok a májzsugorodás leggyakoribb okai. A hepatitis A soha nem okoz májzsugorodást, ha a beteg túljut az akut szakon, akkor teljesen meggyógyul (kb. 1%- a halálozása).

Egy spanyol tanulmány szerint a májzsugorodások kb. 20%-ában a hepatitis E jelölhető meg fő okként, pláne, ha alkohol fogyasztása is van mellette (a spanyolok is sok sertéshúst esznek).

Vannak olyan vélemények is, hogy ez a vírus játssza a fő szerepet a Sclerosis multiplex (SM) kialakulásában is, bár a betegség fertőző eredete még meglehetősen ingatag bizonyítékokon áll.
 
Minden esetre a sertés  máját, lépét, vérét, tüdejét  ha felhasználjuk, akkor a belőle készült terméket nagyon alaposan meg kell sütni, feldolgozás közben gyakran és alaposan kezet kell mosni, és nyersen, félig főve soha semmit nem szabad kóstolgatni.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!