Van egy régi hindu mondás, mely így hangzik: „Ülni jobb, mint állni, feküdni jobb, mint ülni, aludni jobb, mint feküdni, meghalni jobb, mint aludni”. Elsőre nagyon tetszetős, de nézzük meg a részleteket.

Ülni jobb, mint állnia. A mai tudásunk szerint ez nem igaz. A Science Daily cikke szerint ugyan olyan mennyiségű és minőségű  ételt fogyasztottal el a kísérlet alanyai, a különbség csupán annyi volt, hogy a csoport egyik fele az étkezés után ülve maradt, míg a másik felének állni kellett.

Az álló csoportban azt tapasztalták, hogy étkezés után a vérplazma elzsírosodása sokkal kevésbé volt megfigyelhető, mint azoknál, akik ülve maradtak.
 
Aludni jobb, mint feküdni. Ez viszont igaz. Akik nem alszanak eleget, körükben megnövekszik a rák és a szívbetegségek aránya. Az össz halálozásuk is magasabb. Több köztük a cukorbeteg és a szellemi funkcióik hanyatlása is sokkal gyorsabb, mint a jól alvóknál. A heverészés alvás nélkül nem túl egészséges dolog.

A hosszú életű embereknél megfigyelték, hogy soha nem hajszolták agyon magukat, de mindig, gyakran életük utolsó napjáig is tevékeny életet éltek.

Az ősembernek a számítások szerint naponta legalább 7-9 km-et kellett megtennie átlagban ahhoz, hogy elegendő élelemhez jusson. Az ennek megfelelő napi testmozgás tehát kódolva van bennünk. 
Ez kb. tízezer lépésnek fele meg („Tízezer lépés kéne csak”- ugye, egykori Omega rajongók?!).

Az élsportnak azonban semmi köze nincs az egészséghez. Része a szórakoztató iparnak és az üzletnek. Egy élsportoló heti 300 MET terhelést végezhet, ami több mint a tízszerese az ajánlottnak.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!