Tudjuk, hogy a lánc mindig a leggyengébb részénél szakad el, és ha ezt reparáltuk, akkor a második leggyengébb rész fog elszakadni. 1840-ben a kor legnagyobb botanikusa jutott a növényekkel, mint élő szervezetekkel ugyan erre a következtetésre, amit azóta a Liebig-féle minimumtörvénynek nevezünk. 

Arról van szó, hogy a növények terméshozamát, fejlődésének az ütemét a talajban lévő tápelemek közül az határozza meg, amelyik a legkisebb mennyiségben van jelen a tényleges szükséglethez képest. 

Ha ezt a hiányt megfelelő pótlással megszűntetjük, akkor a növény látványos fejlődésnek indul, de csak addig, amíg egy másik elem nem kerül minimumba (a második leggyengébb láncszem) és válik a további növekedés és fejlődés meghatározójává.

A növények a tápanyagokat ionok formájában  veszik fel a talajból. 

A tápanyagokban, ionokban szegény talaj növényi hiánybetegségek kialakulásához vezet. A legelső tünetek a leveleken mutatkoznak. Pl. nitrogén hiány következtében a levelekben nem termelődik elégséges mennyiségben klorofill, ezért a karotin és más színes komponensek kerülnek túlsúlyba a zöld helyett, azaz a levelek sárgulnak, gyengén fejlődnek. 

Foszforhiány esetében a növények alacsonyak lesznek, levélzetük mélyzöld vagy gyakran piros (láthatóvá válnak az antocianidok).

Káliumhiányban az idősebb levelek fakulnak ki, és az idősebb levelek csúcsán foltosodás, száradásos jelenségek mutatkoznak. Magnéziumhiányra a levelek közepén megjelenő klorotikus foltok jellemzőek. 

Vashiányban a fiatal levelek színe citromsárga. A bórhiány a növény száraz rothadását okozza. 

Réz és mangán hiány a gabonák fehér foltosodását okozza.

De nehogy azt gondoljuk, hogy az állati szervezetek vonatkozásában nem érvényesül a Liebig-szabály.

A nyomelemeknek és a mikroelemeknek mér igen kis mennyiségben is jelentős élettani hatásaik vannak. 

Számtalan enzim, hormon hiányukban nem tud megfelelően működni, aminek súlyos következményei lehetnek. 

A legfontosabb nyomelemeink a vas (ezt sokan inkább szervépítő elemnek tartják, lásd vörösvérsejt képzés), a réz, a kobalt, a mangán, a cink,a szelén, a jód, a fluor.

Ezért a korszerű étrend-kiegészítők (pl. One Daily) valamennyi  mikroelemet a szükséges mennyiségben tartalmazzák, hogy megelőzzék a mikroelemek okozta hiánybetegségeket.

Csak a teljesség igénye nélkül:

-    vashiány: vérszegénység, gyenge immunválasz 
-    kobalthiány: vészes vérszegénység (a B12 vitamin központi komponense a kobalt)
-    jódhiány: golyva kialakulásához vezet és pajzsmirigy alulműködéséhez (hypothyreosis)  
-    réz hiányában a verőerek hármas rétege lap szerint szétválhat, ami a nagyér disszekciójához (belső falának a leszakadásához), illetve aneurizma kialakuláshoz (kórós szakaszos verőér tágulat) vezethet 
-    cink nélkül az immunrendszer nagyon gyengén muzsikál 
-    a bór hiányt sokan a kopaszodással hozzák kapcsolatba

A sor szinte könyvtárnyi mennyiségben folytatható. Az az elmélet, miszerint nyomelem és mikroelem hiány normális táplálkozás mellett nem létezik, már régen megdőlt, hiszen ha az elfogyasztott táplálékaink nyomelem hiányosak (monokultúrák, a föld kirablása), akkor értelemszerűen a belőlük  képzett táplálékok is azok, következésképpen, mi is nyomelem hiányossá válunk.

A Liebig-féle minimum törvény az állatvilágban is működik, csak a tünetek, ha lehet még változatosabbak, összetettebbek.

Érdekesség, hogy a Liebig szabályt néhány évtizeddel korábban a Napóleon hajóhadát Trafalgarnál megsemmisítő Nelson admirális is megfogalmazta, mikor arra a kérdésre, hogy menyi a flotta sebessége, azt válaszolta: „Mindig a leglassabb hajó sebességével egyenlő”. Az egyetemes törvényszerűségek már csak ilyenek. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!