Mikor néhány évvel ezelőtt sikerült megfejteni az emberi genomot, a kutatók nagyon meglepődtek, mert csak mindössze 30 ezer gént találtak, pedig millión felülire számítottak, másrészt kiderült, hogy viszonylag egyszerű növények, mint pl. a rozs, szintén hasonló genomszámmal rendelkeznek.

Az után az is kiderült, hogy a genomunk szerkezete a csimpánzéhoz képest alig 1-2% különbséget mutat és teljesen érthetetlen volt, hogy ilyen kis különbség a génekben hogyan eredményezhet olyan nagy különbséget a fenotípusban (a külső és belső tulajdonságainkban).

Persze a genom megfejtésekor rengeteg nagyon hosszú, „értelmetlen” szakaszt találtak, olyan sokat, hogy a teljes genom 98%-a ilyen értelmetlen szakasznak tűnt. Ugyan ezt tapasztalták a többi élőlény esetében is. Ezt sokan el is nevezték genetikai hulladéknak.

{$up_uri}Zold-Medicina/chimp.jpg



Az utóbbi egy két évben azonban kiderült, hogy ez nem genetikai hulladék, hanem a szabályozó gének számunkra még teljesen rejtésen és megfejthetetlen tömege.

Elmondhatjuk tehát, hogy a Nagy Genom Project eredményeképpen az emberi genom és sok más élőlény genomjának a 2%-át sikeresen megfejtettük, a maradék 98%-ról azonban fogalmunk sincs!

De közben a tudósok nem tétlenkedtek. Neki álltak teljes erővel a génmódosított növények (transzgén növények) kifejlesztéséhez, miközben teljesen megoldatlan maradt annak a veszélynek a kivédése, hogy a transzgén növények genetikai állománya keveredjék a természetes növényekével.

Nevetséges biztonsági távolságokat emlegettek, melyek teljesen hatástalanok, valamint nem tudják ma sem kontrollálni a beültetett gének bekapcsolását, ill. elnémítását, ha netán szükség lenne rá.

Az idegen gének beültetése is több mint kérdéses. Kb. olyan precíz ez a technika jelenleg, mintha vaksötétben lövöldöznénk altató lövedékkel az oroszlánokra a szavannán, pusztán azért, mert egy irányból hallani véljük a hangjukat és azt vélelmeznénk, biztosan talál a lövés és éppen olyan izomrészbe fúródik, ahonnan az altató szer gond nélkül felszívódik.

„Genetikai mérnökeink” ezen kifinomult módszerei magyarázzák azt, hogy a génterápia a beleölt dollárok milliárdok ellenére teljes kudarcot vallott. Ha ezeket a pénzeket a természet patikájának a megismerésére fordítottuk volna, ma sokkal kevesebb szenvedés és nehezen gyógyítható betegség lenne.

Ezért hát becsüljük meg azokat a termékeket, amik igazoltan viselik a GMO jelzést, és ha már kultúrnövényeink nem is menthetők meg a génkezelt növényekkel történő keveredéstől, de vadon élő gyógynövényeink, sőt termesztett gyógynövényeink, gyógygombáink még mentesek ettől.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!