A veszélyes kékek

Igen kevés ételünkről mondhatjuk el, hogy a színe kék. Görögül a kék küanoszt jelent, ebből keletkezett a cián szavunk. A cián vegyületek általában erősen mérgezőek, a színük pedig kék, vagy ibolya. A növényekben lévő ciánvegyületek persze szerves formában fordulnak elő, de a növény pusztulásakor, pl. az emésztés során ezekből gyakran felszabadul a ciánhidrogén, ami halálos méreg.

Különösen sok szerves ciánt tartalmaznak a növények magvai, hiszen a növény számára nem lehet cél, hogy az állat a magokat is összerágja, mert ezzel a növényi utód pusztulását okozná.

A növény célja az, hogy a legelő állat a magvat egészben nyelje le, majd ürítse ki trágyájával, mely az új növény kezdeménynek ideális életfeltételt teremt. A cián keserű. A keserű magokban lévő ciánvegyület neve amigdalin (görgül amigdalosz), ami mandulát jelent. Persze szinte minden gyümölcs magja tartalmazza ezt a vegyületet több - kevesebb mennyiségben.



A normális mandula mérgezést nem okoz, nagyon egészséges! Hosszú évezredek nemesítő munkája eredményezte azt, hogy ma már létezik ez a rendkívül alacsony cián tartalmú, édes mandula, ami kiváló táplálék, míg keserű társából már 10-15 szem is okozhat ciánmérgezést.

Szerencsére olyan rossz az íze, hogy senki nem tud belőle (főleg gyermek) ennyit megenni.

De mit is csinál a cián? Pont abba a légzési láncba lép be, ami lehetővé teszi a sejtek számára a sejtszintű légzést (az energiatermelést, amint azt korábban a citochromoknál már említettük). A sejt szabályosan megfullad. Hát ezért szerepel a táplálékunkban kevés kék színű növényt.

Webáruház: https://webshop.drtihanyi.hu/