Akadémiai orvoslás vs. C.A.M?

Először talán vegyük szemügyre az Akadémiai orvoslást. Már az elnevezése is illően „szerény”, múltja legalább 150 éves!

Beavatkozásai „egyáltalán nem fájdalmasak”, megterhelőek pl. brochoscopia (hörgő tükrözés), colonoscopia (vastagbél tükrözés), foggyökér vésése, lumbálpunctio (gerinc csapolás), sternumpunctio (szegycsontból csontvelő vétel), pazsmirigy biopszia, májbiopszia – folytassam még?
Akinek a tapasztalatai mások, bizonyára elkényeztetett, puhány emberek. Remélem Kedves Olvasó, szavaimból kiérzi az iróniát!

Ezeket a beavatkozásokat általában kies környezetben (százötven éves, rohadó vakolatú), felmosórongy szagú helységekben végzik el, gyakran egy lepedőkből kialakított provizórikus paraván mögött, melynek egykori fehérsége már rég a múlt homályába veszett.



Igazán szívderítő látni a kemoterápiára váró betegek tucatjait a folyosókon ülve, gyakran infúzióval a vénájukban, lábaiknál elhelyezve takarosan kis télikabátjuk, kézi táskájuk. Olyan Akadémia a feeling, nem beszélve a 6 ágyas kórtermekről, az elhagyhatatlan, rozsdamarta, mocskos ágymelletti vasszekrényekről nem is beszélve.

A vibráló neoncsövek fénye estefelé meghitt nyugalmat áraszt. A málló vakolat, a sárga – egykor fehér - fapadok a folyosón, az ormótlan műanyag tartájban leszállított finomságok (leginkább csak délben), mind-mind az akadémiai gyógyítás nélkülözhetetlen kellékei.

Na és a csodálatos gyógyszerek, melyek prospektusai megdönthetetlen magabiztossággal hirdetik a készítmény kiválóságát. Csak néhány kiragadott példa az elmúlt 30 éves praxisomból.

Hol van már a Sensit, a Corontin, Strophantin, a Palpitin, a Tobanum, a Mexitil, a halogénezett cukormolekulák, a Sanegyt, a Sanotenzin, a Redergam, a Corhormon? Szinte nincs vége a sornak.

Közben évente 32 ezer honfitársunk hal meg rákban, kb. 60 ezren kardiovaszkuláris betegségekben, és még képesek ezek után a kedves betegek és rokonaik alternatív megoldásokat keresni. A fene sem érti őket!

Vagy talán mégis? Évezredes gyógyszerkincset hagytunk elveszni az utóbbi száz évben, a falusi füves asszonyok és emberek tudásukat magukkal vitték örökre.

Ma az emberek nagy többségének a tudása a kamilláig terjed, ami valóban gyógyhatású, de nincs benn az első ötszázban sem hasznosságát tekintve a gyógynövények közt.

A Zöld Medicina része a C.A.M-nak, de a C.A.M ennél sokkal több. Magába foglalja az akupunktúrát, akupresszúrát, az Ayurvedát, a homeopathiát, a manuálterápiát, a különböző masszázsterápiákat, fitoterápiát (=Zöld Medicina), reflex-zóna terápiát, kineziológiát, stb.

Mi Zöld Medicinával foglalkozunk. Azt mondják ezeknek is van mellékhatásuk. Biztosan van. És most hadd példálózzak a Contergannal, mely enyhe altatóként lett törzskönyvezve és több ezer kéz és lábnélküli, ill. deformált végtagú gyermek lett szedésének a következménye (a Contergan babák).

Az Akadémia orvoslás ostoba módon idő előtt szakított gyökereivel, most ideje visszatérni.

Talán ennek felismerése, hogy egyik tudományegyetemünkön megalakult a komplementer medicina tanszék.

Webáruház: https://webshop.drtihanyi.hu/

„A szájuk többé nem iszik pohárból
Csak tiszta forrásból.”

(Cantata profana)