Allergia

A WHO (World Health Organisation - Egészségügyi Világszervezet) az allergiát GENETIKAI TÉNYEZŐK által meghatározott, KÖRNYZETI TÉNYEZŐK által módosított, fokozott immunválasznak tartja, leginkább olyan környezetben előforduló antigénekkel szemben, amik a nem allergiás emberekben ilyen tüneteket nem váltanak ki.

Mivel a genetikai tényezők szerepe abszolút meghatározó, így válik érthetővé, hogy ha csak a környezeti tényezőkre koncentrálunk, akkor az allergia soha sem szüntethető meg, legfeljebb a szervezet „keres magának” egy másik allergént: parlagfű helyett fűzet, vagy nyárfát, esetleg nyírt, stb.



Tudomásul kell sajnos venni azt a tényt, hogy ahol nem él meg a parlagfű, ott sem kevesebb az allergiás betegek száma, csak ők másra allergiásak.

Az allergiákat 3 nagy csoportra oszthatjuk:

1. Légúti allergiák
2. Ételek okozta allergiák
3. Bőrt érintő allergiás kórok

Az asztma (olyan krónikus betegség, mely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából fakad) leginkább kisgyermekkorban jelentkezik, míg a rinitisz (az orrüreg nyálkahártyájának gyulladása) a fiatal felnőttkor küszöbén állókban a leggyakoribb. A két kórkép közt jelentős átfedés van. Kezelésük messze nem megoldott, amit a beteg elégedettségi mutatók világosan jeleznek.

Az étel allergiák ritkábbak, bár gyakoriságuk erőteljesen növekszik. Az egzotikus ételek megjelenése, a magas alkoholfogyasztás szerepet játszik gyakoriságuk növekedésében.

Nem beszéltünk még a bőrt érintő allergiás elváltozásokról, melyek döntő többsége az intenzív kemizációval, a kozmetikumok és egyéb tisztítószerek kiterjedt használatának a következtében mutat jelentős növekedést.

A pszichés tényezők szerepe sem elhanyagolható. Kaptak már asztmás rohamot művirág megszagolása után olyan betegek, akik nem tudták, hogy velük művirágot szagoltatnak.

Mit tehetünk tehát?

El kell kerülni azokat a helyzeteket, ahol az allergén jelen van. Pl. ne egyen csokoládét, aki allergiás a mogyoróra, mert nyomokban szinte mindegyikben benne van! De nagyon fontos, hogy ne meneküljünk állandóan a vegyszerekhez, mert aki nem eszik meg gyermekkorában jó néhány kg koszt, annak az immunrendszere soha nem tanulja meg, hogy mi az, ami ellen védekezni kell és mi az, ami nem számít.

Ha kora gyermekkortól kezdve törekszünk a természetes táplálkozásra (teljes kiőrlésű búza, rozs, árpa, zab), a sok zöldség és gyümölcs fogyasztásra, szem előtt tartva azt, hogy 18 hónapos korig a bélnyálkahártya védelem korántsem tökéletes (ezért addig nem adunk tehéntejet, csak minimális mennyiségben, csokoládét, nyers tojást, epret, málnát, egrest a gyermeknek), továbbá nem etetjük finomított szénhidrátokkal (nápolyik, ostyák, cukorkák, tejszínes, habos sütemények), hozzászoktatjuk, hogy a legjobb ital a természetese ásványvíz és nem a kóla , Fanta, Tonik, Sprite, stb., de annál több zöldséget, spenótot, sóskát, brokkolit, répát, almát, körtét, cseresznyét, meggyet, citromot, narancsot, banánt eszik a gyermek, annál biztosabb, hogy az esetlegesen benne lévő genetikai tényezők soha nem tudnak a felszínre törni.

Az egészségtudatos gyermeknevelés a fogamzás pillanatában kezdődik el, hittük korábban, de ma már tudjuk, hogy sokkal korábban. És erről később se szokjunk le soha. A SuperGreens, a Power Plants, a Klorofill, a bő, jó minőségű vízfogyasztás segítségével megpróbáljuk bepótolni azt, amit eddigi életünkben elmulasztottunk. De jobb későn, mint soha.

SuperGreens - SuperGreens

Power Plants - Power Plants

Klorofill - Klorofill