1773 és 1846 között élt John Bostock, aki megfigyelte, hogy szénakaszálást követően sok embernél náthára jellemző tünetek jelentkeznek és a jelenséget 1819-ben el is nevezte szénanáthának. Majd ötven évvel később dr. Charles Blackley, aki maga is szénanáthában szenvedett, olajjal bekent papírsárkányokat eregetett a levegőbe, majd a sárkány papírját mikroszkóp alatt megvizsgálta és pillantotta meg a ragadós olajba keveredett polleneket.

Azóta tudjuk, hogy a pollenek állnak a szénanátha mögött. Ezen kutatások alapján indult el a pollenek intenzív kutatása. A pollenek két nagy csoportra bonthatók. A rovarok megporzása révén szaporodó növények pollenjeinek a felszíne rücskös, míg a szél által szaporodó növények pollenjei simák. De az eltelt kb. 500 millió év elég volt arra, hogy pl.  egy kezdetben rovar megporzású, rücskös pollent termelő növény időközben átállt a szél segítségével történő megporzásra, miközben rücskös felszíallergy_2.jpgnét továbbra is megtartotta. Ilyen pl. a parlagfű, sokunk „jó” ismerőse. A növény rengeteg pollent termel. Egy-egy példánya kb. 8 milliárd pollent képes termelni a szezonban (július 15 és október 15 között).

Sok más, pollentermelő növény is létezik, de ilyen sok pollent egy sem képes termelni. Ezért olyan gyakori a parlagfű allergia. Ráadásul a parlagfűnek kiterjedt rokonsága is van (rézgyom, szerbtövis). Ezek a rokonok is bőven termelnek polleneket, noha közel sem annyit, mint a parlagfű. Ráadásul  a parlagfű és egész rokonsága a fészkes virágzatúak családjába tartozik, mely a Föld legnagyobb növénycsaládja. A család 22 ezer fajt számlál és a keresztreakció nagyon elterjedt körükben (tehát ha nincs parlagfű, de van pl. üröm, akkor a parlagfű allergiás ugyan azokat a tüneteket produkálhatja).

Ebbe a családba tartozik a napraforgó is, ezért pl. a napraforgó pollenre érzékenyek kerüljék a napraforgó mézet és a napraforgó olaját is. A napraforgó egyébként továbbra is megtartotta régi szokását, azaz a rovarok szállítják pollenjeit és nem a szél.
 
Az allergiásokat késő nyáron tehát a fészkesek fenyegetik, míg tavasszal a nyírfafélék (vigyázat, ide tartozik pl. a mogyoró és a gyertyán is!), míg a nyár elején a pázsitfűfélék keserítik meg az életüket.

A szénanátha nem egységes kórkép. Három nagy növénycsalád pollenjei provokálhatják a tüneteket és akinek pechje van, az mind a három nagy növénycsalád pollenjeire érzékeny lehet.

Mit tehetünk?

A tüneti szereken kívül nem sokat, de ne felejtsük: ha gyermekeinket túlságosan óvjuk (azaz míg felnő nem eszik meg kb. 12kg koszt), akkor garantáltan allergiás lesz, ami élete során csak romlani fog.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!