Feleslegesek az étrend-kiegészítők?

Mai világunkban a globális ipar kb. tízmillió mesterségesen előállított vegyi anyagot használ fel a mindennapi működése során. Ebből a tízmillió vegyületből kétszáz éve még száz sem volt a világon.

Az emberi evolúció a környezethez való alkalmazkodást jelenti, de ez nem néhány száz évről, hanem minimum tízezer években mérhető léptékű és hatékonyságú. Vagyis  ezzel a tízmillió vegyületecskével szemben tehetetlenek vagyunk.

Nézzünk néhány „szép” példát. Sokan szeretik a banánt, de azt kevesen tudják, hogy a banán természetes módon már rég nem tud szaporodni, genetikai állománya rendkívül leromlott. Ennek következtében a növény kártevőkkel szembeni ellenállása minimális, ezért a banán ültetvények tocsognak a vegyszerekben, ezek hiányában egyetlen egy darab banán sem érné meg a felnőtt kort. Ehhez még hozzájön, hogy zölden, éretlenül szedik le és a tankerhajók mélyén a tartályba eresztett etilén gáz hatására érik meg, mire a hajó Rotterdamban kiköt. Apropó Rotterdam. A kikötőben hatalmas tartályokat látni, de ezek nem olaj tartályok, bár hatalmas hajók fél méteres átmérőjű csöveken át ürítik beléjük tartalmukat. A tartályokból vékonyabb csövek vezetnek ki, amikhez a kamionok csatlakoznak és így jut el Európába a narancs sűrítmény. Ezt azután százféle néven lehet majd megvásárolni, mint „természetes” gyümölcslét (és mindnek egészen más a doboza). Ugye milyen megnyugtató?!

Vagy nézzük a dohányzást. A világon kb. másfél milliárd ember dohányzik, s a dohányfüstben kb. négyezer féle vegyület van, amiket csak részben ismerünk, de közülük kb. 80 vegyület erősen rákkeltő. Ennek hatására a tüdőrák gyakoriságát a dohányzás a dohányzókban kb. ezer százalékkal megemeli, a szájüregi rákok gyakoriságát pedig kb. ötszáz százalékkal növeli meg. De ezen felül megnő a gyomorrák és az emlőrák kockázata is. Tehát másfél milliárd ember dohányzik, és legalább ugyanannyian passzívan részesülnek „áldásaiból”.

A légszennyezés szintén rákkeltő, de emellett növeli az asztmatikus betegségek gyakoriságát is. A kipufogó gázok rákkeltő hatása szintén egyértelmű (főleg a tüdőrák vonatkozásában). A rákkeltő ipari tevékenységek főkolomposai az olajipar, a gumigyártás, a festékgyártás, a fém és acélipar, a műanyaggyártás, a műtrágyagyártás és a sor vég nélkül folytatható.

Ezek a szennyeződések nem csak a levegőbe, hanem vizeinkbe is jócskán bekerülnek, mi meg szépen megisszuk és megesszük őket.

És még nem szóltam a „szép emlékű” Csernobilről , a jód 131, stroncium, cézium, trícium, kobalt 60, stb. izotópokról, melyek felezési ideje néhány naptól, néhány évig terjed, addig pedig bennünk zajlanak azok a radioaktív bomlási folyamatok, melyek következtében a pajzsmirigy rákok emelkedésével, a leukémiák és limfómák számának növekedésével számolhatunk. Nem rég’ pedig Fukusima tett rá egy lapáttal az idáig sem kedvező helyzetre.
 
Az energia, a fűtés drága, tehát nem szellőztetünk eleget, így lakásainkban feldúsul a radon (radioaktív nemesgáz), ami nehezebb az ólomnál és a környezetünkből szabadul fel, de a lakásokban és a rosszul szellőző pincékben dúsul fel. Egyértelműen tüdőrákot okoz.

A mobiltelefonok valószínűleg megnövelhetik bizonyos rosszindulatú agytumorok gyakoriságát (medulloblastoma), az elvékonyodott ózonpajzs miatt az UV sugárázás expozíciója lett túl nagy, ami  a bőrrákok és a rosszindulatú festéksejtes daganatok gyakoriságát emeli (melanoma malignum).

Ha valaki ezektől a hatásoktól maradéktalanul függetleníteni tudja magát, naponta legalább öt alkalommal fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt, rendszeresen sportol, nem éri semmilyen stressz, akkor neki tényleg nincs szüksége semmilyen étrend-kiegészítőre, de ha mégsem, akkor érdemes elgondolkodni a használatukon.