Fogmosással a stroke ellen?

Kutatók megfigyelték, hogy megfelelő szájhigiéniával hasonló eredményeket lehet elérni, mint azokkal a gyógyszerekkel, melyek csökkentik az ér falán keletkező kóros lerakódásokat.

A dolog nyitja azokban a baktériumokban keresendő, melyek szerepet játszhatnak a szívbetegségek kialakulásában.

A kutatók régóta sejtették, hogy a foggyökérhártya gyulladás szívbetegséghez vezethet (arterioszklerózis: a homocisztein és koleszterin lerakódásával megvastagodik az érfal, ezáltal megnő a kötőszövet és ez, valamint az, hogy az ásványi anyagok is lerakódnak, az érfal rugalmasságának csökkenését okozza).

Egy vadonatúj tanulmány rámutatott arra, hogy a porphyromonas gingivalis nevű baktérium az egyik fő bűnös az ínybetegségek és szívbetegségek együttes kialakulásában.



dr. Mario Clericia, a kutatás vezetője (Milánói Egyetem immunológiai tanszékének vezetője) elmondta, hogy ez a bizonyos baktérium a szájban immunválaszt idéz elő, melynek következtében a T-limfociták száma megnő (a T-limfociták az immunrendszer részét képezik).

A probléma az, hogy az érfal felszínén található fehérjék nagyon hasonlítanak a gingivalis baktériumra. Így valahányszor az immunrendszer támadást indít a gingivalis baktériumok ellen, annyiszor támadja meg az érfal felszínét is.

Ennek következtében pedig könnyebben alakul ki kóros lerakódás az érfalon.

A tanulmány eddig 35 egészséges, 38 és 57 év közötti nőt és férfit vizsgált, szívbetegségre utaló tünetek nélkül. A tanulmányban résztvevőknek nem volt magas a vérnyomásuk, koleszterin szintjük, de enyhe vagy közepes fokú ínybetegségben szenvedtek (vérzékeny íny, érzékeny fogak, rossz lehelet).

Az önkéntes jelentkezők egyszerű, rutin fogászati kezeléseken estek át (pl. fogkő eltávolítás, a fog és az íny közötti terület megtisztítása). Sebészeti beavatkozást és antibiotikumot senkinél nem alkalmaztak.

A kezelés alatt a kutatók mérték a szájban található baktériumok számát, és a CRP szintet (ez egy olyan akut fázis fehérje, ami a vérben található minden gyulladás, fertőzés esetén szintje kórosan megemelkedik), ami szív és érrendszeri megbetegedéshez vezethet.

Emellett mérték a nyaki ütőér falának vastagságát is. A karotisz az a fő verőér, mely a nyakban található és az agyat látja el vérrel. A karotiszfal vastagsága sok esetben jól mutatja a szív koszorúereinek állapotát.

A méréseket a tanulmány elején végezték el, majd 6 hónappal, illetve egy évvel később ismételték meg.

Egy évvel a kezelés után szignifikáns csökkenés mutatkozott a szájban talált baktériumok és a CRP szintjében. A legszignifikánsabban azonban a karotiszfal vastagsága csökkent.

Kb. 20%-os csökkenés volt megfigyelhető a nyaki artéria falának vastagságában. Ha a szív koszorúereinek esetében is hasonló mértékű csökkenés következik be, akkor az nagyon komoly eredménynek tekinthető.

A kutatók most megismétlik a tanulmányt, ezúttal 200 önkéntes bevonásával. Ahhoz, hogy az állítást kétség nélkül igazolni lehessen ún. kettős-vak tanulmányra van szükség, melyben sem az orvos, sem a beteg nem tudja, hogy ki kap aktív kezelést és ki tagja a placebo csoportnak.

A tökéletes bizonyosság tehát még várat magára, azonban néhány következtetés e nélkül is levonható. A megfelelő száj higiénia elengedhetetlen, hiszen már ma is biztosan tudjuk, hogy bizonyos fog betegségek súlyos, krónikus betegségekhez vezethetnek, többek közt akár szívbetegséghez is.

A megfelelő szájhigiéniához elengedhetetlen egy jó minőségű fogkefe, természetes alapanyagokból készült fogkrém, de emellett a baktériumok elpusztításához sok esetben segítséget nyújthat az ezüst kolloid csepp is, mely a baktérium falán áthatolva képes lehet elpusztítani azt.