Megdöbbentő valóság

Sokáig azt gondoltuk, hogy az antibiotikumok felfedezése egyszer és mindenkorra megoldotta a bakteriális fertőzések kezelését. A valóság azonban merőben más.

A baktériumok számtalan trükkel verik át az antibiotikumokat, pl. a mycoplasmák nagyon kicsik, hagyják, hogy felfalják őket a fehérvérsejtek, de ott bent nem pusztulnak el, sőt igazi védelmet kapnak és „taxi”-hoz jutnak, melynek segítségével a szervezetben eljuthatnak bárhová, minden erőfeszítés nélkül.

Más baktériumok (pl. pseudomonas) áthatolhatatlan biofilmet képeznek, amik megvédik őket az antibiotikumoktól.

Vannak aztán olyan versenyzők, akik elvesztik sejtfalukat, úgynevezett L formába mennek át, mely egyrészt nagyon sebezhetővé teszi őket, másrészt nagyon megkönnyíti az egymás közti tapasztalatcserét (géncserét), így adva át a másiknak azt a „tudást”, amivel hatékonyan védekezhet az antibiotikumok bizonyos fajtái ellen.

De vannak olyanok is, amik éppen ellenkező stratégiát folytatnak. Vastag „páncél” mögé bújnak –spóraképződés -, beszüntetik osztódásukat és így éveket, sőt évtizedeket várhatnak, míg eljönnek a jobb idők, amikor is újra neki állhatnak szaporodni.

Ezzel persze mesze nem értünk a baktériumok túlélési praktikáinak a végére, csupán azt kívántam érzékeltetni, hogy mekkorát tévedtünk (bizonyára nem először és nem is utoljára), mikor ezt a mérkőzést lefutottnak véltük.

Sőt, napjainkban egyre inkább úgy tűnik, hogy ők állnak nyerésre.

Ilyenkor mondjuk azt, hogy eljött az ideje a paradigmaváltásnak.

Újra felértékelődik a passzív immunitás szerepe (Colostrum).

Colostrum



Újra felértékelődnek a növényekben található természetes védelmi rendszerek: flavonoidok, polifenolok, a természetes antioxidánsok: klorofill, C-vitamin, az ultranyomelemek: arany, ezüst, titánium, szelén, stb. szerepe.

Flavonoid komplex

Matuzalem

Folyékony klorofill

Silver Plus csepp

Ma a nyomelemek és ulranyomelemek szervezetben játszó szerepéről, ideális mennyiségükről, felvételük és leadásuk módjáról szinte nem tudunk semmit sem. Szintjüket nem mérjük, azt sem tudjuk, mennyi elég belőlük.

Bizony így jutottunk el a gigantikus mézgomba teleptől az atomokig. A mai baktériumok ősei ott voltak az élet „bölcsőjében”, több milliárd év áll mögöttük. Mellettük a zöld növények a maguk 350 millió éves múltjukkal csak serdületlen ifjoncok.

Mégis ők a mi leghatékonyabb szövetségeseink ebben a küzdelemben, melyben a lét a tét. „Fűszál a világ lehet. Ha szemedhez közelebb teszed.” – Ugye, régi Omega rajongók?

SuperGreens