Ismert, hogy a Nobel díjas magyar tudós fedezte fel a C-vitamint.
Bjelakovic összegyűjtötte a szakirodalomban 1963 és 2003 között azoknak az emberi vizsgálatoknak az eredményeit, melyekben A, C, E vitamint, béta karotint és szelént vizsgálták daganatos betegségekben. A szelén kivételével kedvező hatást nem sikerült kimutatni, sőt, inkább a halálozás növekedése volt megfigyelhető.
Az ilyen meta analízisekkel az a baj, hogy pl. a béta karotinról régóta tudjuk, hogy dohányzó betegekben a tüdőrák gyakoriságát 30%-kal növeli, tehát az összeredményt kifejezetten eltorzítja!
Dohányzó betegnek nem is javasoljuk a béta karotint semmilyen formában sem.
Mark Levin, az N.I.H. kutatója az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings of National Academy of Science) arról számolt be, hogy a nagy dózisban, intravénásan adott C- vitamin egerekben 50%-kal csökkentette a hasnyálmirigy, a petefészek és az agydaganat növekedési rátáját, valamint a tumor tömegét.
A C-vitamint hagyományosan antioxidáns vegyületként tartjuk számon. A kísérletek során azonban kiderült, hogy a daganat közvetlen környezetében a C-vitamin nem antioxidánsként, hanem éppen ellenkezőleg, pro-oxidánsként viselkedett, elősegítve a szabad gyökök és a hidrogén peroxid képződését, és ez által a tumor sejtek pusztulását.
Mark Levin vélekedése szerint azonban szájon át nem vihető be annyi C-vitamin, ami képes elérni azt a koncentrációt, ami a tumor-ölő hatáshoz szükséges. Szerinte a napi 200 mg szájon át bevitt C-vitamint a szervezet gyorsan elbontja.
Szentgyörgyi Albert igen hosszú életet élt (1893-1986), grammos dózisban szedte a C- vitamint és szervezete ennek nem látta semmilyen kárát.
Webáruház: https://webshop.drtihanyi.hu/
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!