Korunk egyik népbetegsége a szív-, és érrendszer működésének kóros elfajulásából eredő koszorúér elzáródás. Mialatt Ön elolvassa ezt a cikket, a világon több száz ember hal meg infarktusban.
Az össz koleszterin szintet is célszerű 4,6 alatt tartani, és azt is tudjuk, ha ezen belül az LDL koleszterin szintje 1,8 alá csökken, akkor a már kialakult plakkok (meszes lerakódások a szív koszorúereiben) is elkezdenek feloldódni, tehát a betegség visszafordítható!!
A derékbőség férfiaknál ne haladja meg a 94 cm-t és nőknél a 88c m-t, mert a hasi, ún. abdominalis típusú elhízás az infarktus független rizikófaktora. Jobban jelzi a betegségre való hajlamot, mint a testtömeg index (BMI), ami 25 felett és 17 alatt már kóros.
Természetesen vannak olyan tényezők, melyekre nem lehetünk befolyással. Nem válogathatjuk meg génjeinket (bár megfelelő életmóddal ezt is befolyásolhatjuk), életkorunkat, származásunkat, nemünket vagy a családban előforduló szívbetegek számát. Napi negyven perc séta, kerékpározás, vagy bármilyen mozgás az infarktus valószínűségét jelentős mértékben csökkenti. A mozgás hatására természetes módon növekszik meg a szervezetben a HDL (védő koleszterin) szintje, amit eddig gyógyszeresen nem nagyon tudtunk elérni.
A szív valójában egy nagy izom, mégis mi tud elromlani benne?
A szív valóban egy nagy „izompumpa”, azonban egy rendkívül kifinomult szerkezet. Naponta átlagosan 100 000 összehúzódást végez és percenként 5-20 litert vért pumpál keresztül az érrendszeren. Hetven éves korig kb. három milliárdszor húzódik össze és ernyed el.
A leggyakrabban előforduló szívproblémák:
- a szív sejtjeit oxigénnel ellátó koszorúerek szűkülete vagy elzáródása (infarktus)
- billentyű problémák: a billentyű beszűkül vagy kilyukad (ezáltal a vér visszaáramlik)
- elektromos problémák: a szív ingerület vezetésének kóros változása, a szívverés felgyorsul vagy lelassul, vagy rendszertelenül működik
- problémák a pumpa funkcióval: a szívizom elvékonyodása vagy megvastagodása
Mi az aorta?
Az aorta a fő ütőér, ami a szívből a vért az agyba és a testbe juttatja. Végig halad a mellkason, a gyomor mögött fut el, majd a lábaknál kétfelé ágazik. Az aorta olyan létfontosságú szerveket is ellát vérrel, mint a máj vagy a vesék.
A nők számára a dohányzás valóban veszélyesebb, mint a férfiak esetében?
A nők valóban érzékenyebbek a cigaretta káros hatásaira, kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk szívbetegség a dohányzás hatására, mint a férfiaknál. Különösen igaz ez azokra a nőkre, akik fogamzásgátló gyógyszert szednek. A dohányzás a szív-, és érrendszer egyik legnagyobb ellensége, roncsolja az ereket és elősegíti a szívinfarktus kialakulását. A gyógyításuk is nehezebb, mint a férfiaké, mert a szívük kisebb, a koszorú ereik vékonyabbak, ezért nehezebb őket megműteni, ill. a beültetett stentek sem olyan jó hatásúak, mint a férfiakban. A nők 65 éves korukig kevesebb infarktust kapnak, mint a férfiak, de ha megkapják az infarktust, az sokkal súlyosabb lefolyású, a már említett okok miatt.
A dohányzás szenvedély betegség, nagyobb fokú addikciót okoz, mint pl. az alkohol, vagy a kábítószerek, ezért olyan sok a sikertelenül leszokó betegek száma. Ma már van olyan gyógyszerünk, ami az agyban a nikotin receptorokat megköti, ezáltal a dohányzásról való leszokás siker rátája az eddigi 2%-ról 70%-ra növekedhet. A gyógyszer csak vényre írható, igen drága és nem mentes a mellékhatásoktól, ezért csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható. Ezért a legjobb nem rászokni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azok felelőségét, akik rövidtávú érdekek érdekében eltűrik ezen termékek kiterjedt árusításának és kívánatos, ízléses csomagolásának az engedélyezését (a baby tápszerek nem olyan elegánsak, mint egy doboz cigaretta). A dohányzás nem csak az infarktus és a stroke gyakoriságát növeli, hanem erősen rákkelt is (nem csak a tüdőrákról van szó, melynek 4/5-ét okozza, hanem pl. a gyomor, emlő, prosztata rákok gyakoriságát is megnöveli), valamint a krónikus légzőszervi megbetegedések túlnyomó részét is (COPD) ez okozza.
A só fogyasztás (NaCl) hatással lehet a vérnyomásra?
Igen, főleg azoknál, akik „érzékenyek” a sóra. Az ő esetükben a csökkentett só fogyasztás 5-10 Hgmm-rel csökkentheti a vérnyomást. Annál is inkább mert a kívánatos napi 6 g só helyett átlagosan 17g-ot fogyasztunk naponta, de vannak hazánkban olyan régiók, ahol ez az érték eléri a 24g/nap értéket is.
És mi a helyzet a koleszterinnel? A magas koleszterinszint növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát?
A magas vérnyomás mellett az egyik legfőbb rizikótényező. Koleszterin az emberi szervezetbe kétféle képen kerülhet. Egy részét a máj szintetizálja, egy részét a táplálékkal (állati eredetű tápanyagok) visszük be. Koleszterinre egyébként a szervezetnek szüksége van, de a kórosan magas szintje elpusztítja érrendszerünket és infarktushoz (szív), ill. strokehoz (agy) vezet. Az embereket durván két nagy csoportra oszthatjuk. vannak a felszívó típusok: ők azok, akik a felesleges koleszterint a táplálékból nyerik és megfelelő diétára kiválóan reagálnak (növényi szterinek, rostok, kevés belsőség, tojás). A másik típus az ún. szintetizáló típus, akinek a magas koleszterinje nem a táplálkozás következtében alakul ki, hanem azért, mert a mája többet készít ebből a vegyületből, mint kellene. Ők a diétára nem vagy csak kis mértékben reagálnak, viszont statinokra és más koleszterin szintézist gátló gyógyszerekre igen. Egyesek megkülönböztetnek egy vegyes típust is, amikor mindkettő tényező részt vesz a magas koleszterin kialakításában, de ez a legritkább forma. Náluk a diéta és gyógyszerszedés egyaránt élethossziglan szükséges.
Ma már evidenciának számít, hogy a koleszterinszint megfelelő szinten tartásával a szívbetegségek kialakulási valószínűsége 30%-kal csökkenthető, és emellett jelentősen csökkenthető az olyan beavatkozások szükségessége is, mint a bypass műtét, vagy az angioplasztika.
Omega 3-6-9 - Omega 3-6-9
Bios Life Slim - Bios Life Slim
Lúgosítás - Lúgosítás
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!