Megint elmúlt egy év. „Évek szállnak, mint a percek”. Értékrendünket bátran hirdetjük és vállaljuk. Mert az évek során írt tanulmányok, jegyzetek, bár nagyon sok témát felöleltek, valójában mindig csak ugyan arról az egyről szóltak: az értékrendről!

Más értékrendet képviselünk, mint ami megszokott, de örömmel tapasztaljuk, hogy nem vagyunk egyedül. Sokan, nagyon sokan osztoznak velünk ebben. És ez nagyon jó.

32 év folyamatos kórházban eltöltött idő megtanított arra, hogy az ember akkor a legrosszabb bíró, ha saját magáról van szó. A mentő körülményeknek se szeri se száma. Tudom, a betegségnél nincs drágább dolog a világon, az egészségnél pedig nincs drágább kincs. Elveszteni nagyon könnyű, visszaszerezni nagyon nehéz.

Értékrendünkről sokan azt mondják, drága! Miből is futná erre. Persze napi háromnegyed óra séta, mozgás nem drága, de erre meg nincs időnk. Többnyire persze arra nincs időnk, amire nem is szánunk időt. 

Szóval drága. Miből is futná erre? Mi valóban többre tartunk egy almát, mint egy korsó sört. Mi valóban többre tartunk egy banánt, mint egy fröccsöt. A főzelékeket többre értékeljük, mint a dagadót, a szalonnát, a hízott kacsát. A zöldségeket többre tartjuk, mint  a „kisüsti pálinkát”. Az étrend-kiegészítőket pedig többre tartjuk, mint a dohányzást. Az alkoholra, dohányzásra, cukorkákra és csokikra költött ezermilliárdok (nem tévedés ez az összeg!) véleményünk szerint sokkal jobban is „befektethetők”.

Önfelmentésből, több mint harminc év kórházi gyakorlata alapján, határozottan kijelentem, mindenki jelest érdemelne. Ezért mi nem kérünk senkit semmire. Megvárjuk, míg megérik a természetes elhatározás, és akkor segítünk, amiben csak tudunk.

Az internet világa nyitott. Mindig megtalálnak rajta, akik keresnek.

Boldog Új Esztendőt kívánok Mindenkinek!   

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!