A természetben előforduló zsírsavak mindig páros számú szénatomokat tartalmaznak.

A zsírsavak lehetnek telitettek (ezekben nincs kerttős kötés a szénatomok közt) és telítetlenek (ezekben van egy, vagy több kettős kötés a szénatomok között).

A telített zsírsavak csak egyféleképpen fordulhatnak elő a természetben térbeli szerkezetük alapján, míg a telítetlenek két térbeli szerkezetet vehetnek fel. Az egyik a cisz változat, a másik a transz változat (mint egy nyitott esernyő normálisan, ill. a szél által kifordítva).

A zsírsav láncoknak két vége van. A szabad végük, ami nem kötődik a glicerinhez az omega vég. Onnan számoljuk a kettős kötéseket és az alapján nevezzük el őket.

Ha az omega végtől számított harmadik helyen van kettős kötés, akkor omega 3 zsírsavakról beszélünk. Azért a többes szám, mert a zsírsavlánc lehet 10, 12, 14, 16 stb. szénatomot tartalmazó, de ezek mind omega 3 zsírsavak.

Ha a hatos helyen van kettős kötés, akkor omega 6 zsírsavakról beszélünk, ha pedig a 9-es helyen, akkor omega 9 zsírsavakról van szó. Hiszen itt is különböző hosszúságú zsírsavláncok keletkezhetnek, amint azt az omega 3-nál láttuk.

Még tovább bonyolítja a dolgot az, hogy vannak többszörösen telítetlen zsírsavak, amik nem egy, hanem kettő vagy több kerttős kötést tartalmaznak.

Ilyen többszörösen telítetlen zsírsav a LINOLSAV, és a LINOLÉNSAV is.

A LINOLSAV jobban véd a szívinfarktussal szemben, mint a LINOLÉNSAV és más omega 3 zsírsavak, viszont belőlük a szervezetben a zsírsavak enzimatikus bontása során eikozanoidok képződnek, amik viszont rákkeltőek.

Ezzel szemben az omega 3 zsírsavak (mint pl. a dokozahexaénsav, illetve az ALFA LINOLÉNSAV, valamint az omega 9 zsírsavak, pl. OLAJSAV) gátolják az eikozanoidok szintézisét.

Tehát a hármas kombináció azt eredményezi, hogy kihasználjuk az omega6 zsírsavak erős érelmeszesedés gátló hatását, miközben megakadályozzuk azt, hogy belőle rákkeltő eikozanoidok keletkezzenek.

Miért nem elégségesek csak az omega 3 zsírsavak önmagukban? Mert gyenge védelmet biztosítanak az érelmeszesedéssel szemben, illetve olyan nagy dózisban hatékonyak csak, amit gyomor és bél panaszok miatt tartósan nem lehet szedni.

És most a cisz-transz kérdésről. A telítetlen, és többszörösen telítetlen zsírsavak cisz módosulatai érvédő hatásúak, míg a transz változatok ezzel éppen ellentétesen hatnak. Nincs azonban teljesen tiszta cisz zsírsav, mert a szervezetben működik egy cisz transz izomeráz enzim, ami képes a cisz változatot transszá alakítani és vissza. De a jó készítményekben a cisz zsírsavak aránya meghaladja a 95%-ot.

Tehát hiába telítetlen egy zsírsav akár egyszeresen akár többszörösen, a transz az káros!!!

NOW Omega 3-6-9 - Omega 3-6-9

Omega E-ssentials - Omega E-ssentials
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!