Testépítők, sportolók körében nagyon népszerű a magas fehérje tartalmú étrend. ilyenkor a testsúly kg-ra számított fehérje bevitel akár 4-5-szöröse lehet az ajánlott mennyiségnek (4-5g/tskg, az ajánlott 0,7-1gr/tskg helyett). Mi történik ilyenkor szervezetünkben?
A sok fehérje tartalmú étel elfogyasztását követően a plazma inzulin szintje ugyan úgy megemelkedik, mintha sok szénhidrátot fogyasztottunk volna. A májban tárolódik cirka százhúsz gramm szénhidrát, aminek ilyenkor nagyon megnő a szerepe. Az megevett fehérjékből ugyan képes a máj cukor szintézisére, de ez nem gyors folyamat, a kialakuló hipoglikémiát ezzel megelőzni nem lehet. A hasnyálmirigy azonban az inzulinon kívül egy másik nagyon fontos hormont is termel, ez pedig a glukagon.
Ha valaki sok fehérjét és kevés szénhidrátot eszik, akkor, mint láttuk, az inzulin szintje megemelkedik, de a vércukra mégsem zuhan le, mert a glukagon hormon szintje is megemelkedik ilyenkor. A glukagon pedig mozgósítja a májban lévő szénhidrát raktárakból történő cukor felszabadulást, így a máj cukrot pumpál a vérbe és elmarad a vércukorszint leesése.
Sokaknak biztosan meglepő, de az inzulin felszabadulást nem csak a cukrok tudják kiváltani. A fehérjében gazdag élelmiszerek hasonló inzulin választ ereményeznek (The American Society for Clinical Nutrition, 1997).
A marhahús és hal ugyan olyan intenzív inzulin választ provokál, mint pl. a barna rizs. A csokoládés mogyorókrém kalóriára számított mennyisége alig 25%-kal több inzulin elválasztásához vezet, mint pl. amit a hal fogyasztásakor mérhetünk.
A legkisebb inzulin választ provokáló ételeke a következők: földimogyoró, tojás, korpás keksz, barna tészta és a gabona kása. Pedig egyiknek sem alacsony a szénhidrát tartalma, csakhogy ezek összetett szénhidrátok, amik csak fokozatosan alakulnak át cukorrá, így nem provokálnak intenzív inzulin választ. A zsírok viszont valóban semmiféle inzulin választ nem provokálnak!
Ha éhezünk, akkor is a glukagon segít rajtunk, mert ennek a hormonnak a segítségével szabadul fel a máj glikogén raktáraiból a cukor, illetve ha a raktárak kiürülnek, akkor a máj a glukagon hatására intenzíven elkezdi gyártani a cukrot a saját fehérjéink (izomzatunk) lebontása árán.
De visszatérve a magas fehérje tartalmú étrendhez. Ebben az esetben egy nagyon speciális helyzet áll fenn. Egyszerre magas a szérum inzulin szintünk és a szérumban lévő glukagon szintje is. Ez a kettős hatás azt eredményezi, hogy a vércukor közben állandó marad. Ha a máj glikogén raktárai kiürülnek, akkor a máj a táplálék fehérjéiből kezdi el a cukrot gyártani, miközben az izomzat fehérjéit nem használja fel. Ha ilyenkor még ehhez intenzív edzés munka is társul, akkor a jelenlévő inzulin hatására (az inzulin anabolikus, tehát növekedést elősegítő hormon) az izomzat intenzív növekedése várható. A másik anabolikus hormon a növekedési hormon már felnőtt korban nem játszik szerepet, mesterséges bejuttatása a szervezetbe a doppingolás egyik jól ismert és tiltott formája. Ezért a legjobb az intenzív sportolást gyermekkorban, de különösen serdülő korban elkezdeni, mert ekkor még élettani mennyiségben van saját növekedési hormonunk, ami az inzulinnal, az edzéssel és megfelelő étrenddel párosítva egészen kiváló izomzat felépítésére nyújt módot. Hatalmas hiba ezt a helyzetet nem kihasználni.
Minden serdülőnek, aki egyébként nem szenved olyan betegségben, ami a sportolást akadályozza, sportolni kell rendszeresen! Egy életre megalapozza ezzel jól fejlett, arányos, ruganyos izomzatát,amit később már kínkeserves edzésekkel sem lesz képes elérni. Sőt, az inzulin, mint láttuk, szereti hizlalni a zsírsejteket, ezzel szemben a glukagon ezt a folyamatot is képes némileg akadályozni.
Sportolni persze soha sem késő, de a serdülő korban elmulasztott sportolást nem pótolhatja semmi.
Ha a fiatalok elfogadnak egy ajánlást, akkor azt ajánlom: amennyit a számítógépek,a laptopok, okos telefonok előtt ülnek, ugyan annyi időt szánjanak a sportra minden nap!