Tajvani megfigyelések szerint (melyet 416 000 felnőtt emberen végeztek), ha csak napi 13 percet töltünk el testmozgással (kocogással, tornával), már az is azt eredményezheti, hogy a halálozás 14%-kal csökken és átlagosan 3 évvel tovább élhetünk, mint inaktív társaink. Ha a mozgás mennyiségét naponta fél órára növeljük, akkor már a halálozás az aktív csoportban 18%-kal csökken az inaktívakhoz képest.

Egy kisebb dán tanulmány arról számolt be, hogy azoknál, akik heti két és fél órát rendszeres testmozgással töltöttek, a halálozás 44%-kal csökkent az inaktívakhoz képest és a várható élettartamuk férfiaknál 6,2 évvel, nőknél 5,6 évvel nőtt.

Tehát a két tanulmány alapján egyértelműen kimondható, hogy már napi fél óra rendszeres testmozgással is sokat teszünk azért, hogy hosszabb és jobb minőségű életet éljünk.

A leghosszabb életű emberek a „kék zónákban” találhatók. Mik ezek a kék zónák?

A Földnek azokat a helyeit nevezzük így, ahol nagyon sokat süt a nap és nagyon sokszor látni napközben a kék eget (figyelem, nem a trópusokról van szó, ahol ugyan nagyon meleg van, de kék eget a sok esőfelhő, köd, pára miatt alig látni csak!).

A kék zónákban élő emberek D-vitamin ellátottsága optimális, hála a gyakran sütő Napnak, az emberek sokat tartózkodnak a szabad levegőn. Mivel idejük nagy részét a szabadban töltik, egymással is sokat beszélgetnek, sokat járkálnak, mozognak. A kis zárt csoportok (lakások) veszélyesek. A Framingham tanulmányok szerint, ha csak három ismerőse van valakinek, akivel rendszeres kapcsolatot tart és abból a három főből csak egy is elhízott, akkor kb. 50% esély van arra, hogy a csoport többi tagja is elhízott legyen a későbbiekben.

Ennek azonban a fordítottja is igaz. Sok egészséges, aktív ember közt a kövérek is lefogynak. Az aktív közösségek, az egymással törődő emberek hosszú életre számíthatnak.
 
Fajunk genetikai potenciálja sokkal nagyobb, mint gondolnánk. A fejlett világban a születéskor várható átlagos élettartam már a 80 évet közelíti férfiakban, nőkben pedig már ez felett jár. Azt is látnunk kell azonban, hogy nem volt ez mindig így. Sőt, amióta fajunk létezik, ezek az értékek csak az utóbbi 30-40 évre igazak, azelőtt többszázezer éven át átlagosan 30 évre számíthattunk. Még 1900-ban is Európában a születéskor várható átlagos élettartam nem haladta meg az 57 évet!

Ilyen rövid idő alatt génjeink nem változtak meg. Ma úgy gondoljuk, a 120 év lehetősége potenciálisan az emberben benne van. De ezt a mai ismereteinkre alapozzuk, mert dokumentáltan 120 évnél idősebb ember eddig három fő (két férfi és egy nő) volt. Egyikük sem sportolt soha versenyszerűen, de mindegyikük nagyon tevékeny életet élt és mindannyian a „kék zóna” lakói voltak.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!