A fehérjék aminosavakból állnak. Húsz féle aminosavat ismerünk, amik beépülnek az emberi szövetekbe, ezek a testépítő aminosavak. Ebből 12 félét képes a saját szervezetünk is szintetizálni, nyolc félét nem. Ezt a nyolc aminosavat nevezzük esszenciális aminosavaknak. 

A szervezetünk ezekhez az aminosavakhoz csak étkezés útján juthat hozzá. Egy átlagos embernek a napi fehérje igény 0,8-1g/tskg. Tehát naponta kb. 60-80g.

Az esszenciális aminosavak a következők:

Esszenciális aminosavak/napi szükséglet (mg-ban)

1, Izoleucin, 700-1.400
2, Leucin, 1.100-22.000
3, Lizin, 800-1.600
4, Metionin, 500-2.200
5, Fenil alanin, 1.100-2.200
6, Treonin, 500-1.000
7, Triptofán, 250-500
8, Valin, 800-1.600

Az esszenciális aminosavak a húsokban kellő mennyiségben megtalálhatók és a tejtermékek is hiánytalanul tartalmazzák valamennyit. Ha valaki nem fogyaszt húst vagy tejtermékeket, akkor gondosan kell összeállítania étrendjét, hogy az esszenciális aminosavakból a kellő mennyiséget megkapja minden nap a szervezete.

Az összes esszenciális aminosav megtalálható a tojásban, a szója fehérjékben, az étkezési gombákban, a brokkoliban, karfiolban, sárgarépában. 

Az elfogyasztott táplálékok bio hasznosulása azonban nem egyforma. Ezért akik vegetáriánus étrendet folytatnak, azok jó, ha tudják, a növényekből a szervezet nehezebben nyeri ki a számára szükséges aminosavakat, ezért belőlük többet kell fogyasztani.

Kiemelkedő jelentőségű a brokkoli és a karfiol, mivel ezekben a zöldségekben az összes fehérje tartalom 25-30%-át az esszenciális aminosavak alkotják. Mivel azonban a zöldségek összes fehérje tartalma nem magas, ezért többet kell belőlük fogyasztani. 

A húsok a zöldségekhez képest fehérje koncentrátumnak tekintendők. Korábban azt gondolták a táplálkozáskutatással foglalkozó szakemberek, hogy egy átlagos ember számár az ajánlott napi fehérje bevitel 250 g felett kell, hogy legyen. Mára már ez régen megdőlt, de vannak olyan helyzetek (pl. intenzív sportolás, izomfejlesztés, body building), amikor a sportoló fehérje igénye a normálisnál sokkal magasabb lehet. Ha nem fogyaszt húst és tejterméket az ilyen edzést végző ember, akkor szóját kell beiktatnia az étrendjébe, mert másképpen nem fogja tudni biztosítani szervezete számára az elégséges fehérje bevitelt. 

A szója fehérjetartalma éppen olyan magas, mint a húsoké, de sokan allergiásak rá. A mi kultúránkban a szója készítményeknek alig néhány évtizedes múltja van, következésképpen még nem volt időnk alkalmazkodni ehhez a számunkra idegen fehérje forráshoz.
 
Vannak még nagyon magas fehérje tartalmú növényi élelmiszerek, pl. lencse: 25g fehérje/100gr, borsó: 25g fehérje/100g, csicseri borsó: 20g fehérje/100g, de ezek a fehérjék nem tartalmazzák hiánytalanul az összes esszenciális aminosavat, pedig ezeket a szervezetünk nem képes hiányuk esetén pótolni. 

Viszont olyan vesebetegségben, ahol a fehérjék bevitelét akár napi 0,4-0,6g/tskg-ra kell korlátozni, ott a fenti zöldségeket az étrend megtervezésekor nagyon is figyelembe kell venni, mert magas fehérjetartalmuk révén könnyen túlléphetjük a javasolt értékeket, még akkor is, ha közben a beteg nem eszik húst az ételhez.

Vannak bizonyos ritka betegségek, amikor néhány esszenciális aminosavat kerülni kell, pl. juharszirup vizelet betegség (MSUD, leucin, izoleucin,  valin erős korlátozása szükséges) vagy a fenilketonuria (PKU) amikor is a fenil alanint kell kerülni. Ezeket a betegségeket ma a már születéskor szűrővizsgálattal ki kell szűrni és ez minden esetben meg is történik.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!