2007-ben a Center for Diseasa Control and Prevention szervezete (USA) járványnak minősítette a diabetes mellitus gyakoriságának a növekedését, noha egyébként a járvány szót ez idáig kizárólag csak a fertőző betegségek vonatkozásában használták.
A cukorbetegek várható élettartama 7 évvel rövidebb, mint nem cukorbeteg társaiké, a vakság legfőbb oka ma a cukorbetegség, valamint két és félszer gyakrabban betegegednek meg szív és érrendszeri betegségekben. A veseelégtelenség miatt dialízisre kerülők többsége is a cukorbetegek közül kerül ki.
A cukorbetegek többsége túlsúlyos. Ha maga a BMI nagyobb, mint 40, már 60-120%-kal növeli meg az elhalálozás esélyét. Cukorbetegségben a hasnyálmirigy rák kockázata duplájára növekszik.
Ezzel párhuzamosan az egészséges étrend 30%-kal csökkentette a szív-, és érrendszeri betegségek és 25%-kal a cukorbetegség kockázatát.
Mindezeket az adatokat a Whitehall I. és II. vizsgálatokból tudjuk, amiket Angliában negyven évvel ezelőtt indítottak el, majdnem húszezer ember bevonásával. Végezetül, ha már Anglia, akkor egy kis történelem.
Leghíresebb, hírhedtebb királyuk, VIII. Henrik 177 kg súlyú volt, amikor meghalt. Napi egy kg húst fogyasztott, zöldséget semmit (nem királyhoz méltó), gyümölcsöt keveset (csak epret). Napi 4 liter sört ivott, lábai fekélyesek voltak, soha be nem gyógyuló gennyes sebekkel borítva. Élete utolsó évében már járni sem tudott önállóan. Látni még nappal is keveset látott, éjszaka a gyertyák fénye mellett szinte semmit. Aligha kétséges, súlyos cukorbeteg volt. A királyi „paleolit” étrend nem jött be neki. Az már a történelem groteszk fintora volt, hogy temetésével addig piszmogtak, míg a király teteme szabályosan felrobbant a benne képződő gázoktól a koporsóban.
„Sic transit gloria mundi” - így múlik el a világ dicsősége.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!