A glikémiás index tündöklése és bukása II.

A téma nem könnyű, hiszen újra kell értékelnünk azokat a korábban tényként kezelt dolgokat, melyek hosszú idők alatt épültek be tudatunkba, és számos divathullámot indítottak el. Kezdjük tehát a legelején.

Általános tendencia a modern világban, hogy az emberek egyre túlsúlyosabbak. Ebbe természetesen belejátszik az új életforma, a gyorséttermek, édességek nagyszámú elterjedése. A magas kalóriatartalmú menük 1-2 órára képesek csak eltelíteni a fogyasztókat. Mára azonban széles körben megfizethetővé váltak a magas zsírtartalmú, egészségtelen, de sok esetben ízletes ételek.

Mai világunkról általánosságban elmondható, hogy az emberek többet esznek, mint amennyire szükségük lenne. Magyarországon a lakosság fele túlsúlyos vagy elhízott. A túlsúly pedig számos krónikus betegséget eredményez: magas vérnyomás, magas koleszterin, magas vércukor, glukóz intolerancia, koronária elégtelenség.

Egyes kutatások azt mutatják, hogy ha az elhízás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor 2015-re a felnőttek 75%-a, a gyerekek pedig 24%-a túlsúlyos vagy kövér lesz.

Ahhoz, hogy a problémát átfogóan tudjuk értelmezni, meg kell különböztetnünk a fehér és barna zsírszövetet. A barna zsírszövet aktivitásának fokozása, mennyiségének növelése súlycsökkenéshez vezet. A barna zsírszövet az emberi szervezetben a fő verőerek közelében helyezkedik el. Vérerekkel dúsabban ellátott, sejtjeiben sok mitokondrium található.

A kutatások bebizonyították, hogy 40-50 g barna zsírszövet 20-25%-os energiafogyasztást képez az anyagcserében!

A barna zsírszövet feladata a zsírégetés, illetve a szervezet hőmérsékletének fenntartása. A túlsúlyos emberekben a barna zsírszövet inaktívvá válik, helyét a fehér zsírszövet váltja fel.

A másik probléma, hogy a rendszeres és hosszantartó túltáplálkozás fokozott inzulin elválasztással jár (a hasnyálmirigy több inzulint termel), így kialakul a hiperinzulinémia. Az állandó inzulinhatásnak kitett sejtek elveszítik inzulin érzékenységüket, és ez a szervezetben a zsírraktárak további növekedéséhez vezet.
A folyamat eredményeként az inzulin már nem tudja kifejteni hatását a sejten belüli cukor és zsírsav anyagcsere enzimjeire, így kialakul a 2-es típusú diabétesz.

Nagyon fontos azonban a fokozatosság. A napi elfogyasztott kalória mennyiségét csak fokozatosan csökkenthetjük, a nagyobb kalóriacsökkentés nem javasolt, mert azt a szervezet éhezésként reagálja le, és elkezdődik az alapanyagcsere csökkenése, és a zsírraktározás.

Minden diétának, fogyókúrának, testsúly csökkentő programnak egyetlen esetben van csupán értelme: ha csökken a szervezetben lévő zsír mennyisége. Ez azonban nem megy egyik percről a másikra, ehhez megfelelő idő kell.

1 kg zsírszövet 7000 kcal-át tartalmaz. Ez könnyű fizikai munkavégzés mellett egy átlagos embernek 2-3 napra elegendő.

Mi történik tehát a hirtelen súlyvesztéskor, a drasztikus kalória megvonás során? Az, hogy a szervezet vizet veszít, hiszen minden gramm szénhidrát 2,7 gramm vizet köt meg. Ha drasztikusan lecsökken a táplálék bevitel, a szervezet saját szénhidrát raktáraihoz nyúl, azok pedig leadják a megkötött vizet. A testsúlycsökkenés tehát a víz leadásból fakad.

Amikor valaki drasztikusan megvonja szervezetétől a táplálékot, főleg a szénhidrátot, akkor a szervezetnek jelentősen csökken a fehérje állománya, ez pedig izomtömeg-csökkenést jelent.

Összefoglalva tehát az utóbbi gondolatmenetet: minél kevesebb szénhidrátot fogyaszt a fogyókúrázó és minél gyorsabb a súlyvesztés, annál nagyobb lesz a leadott kilókon belül az izom és a víz aránya, zsírból pedig kevés fogy.

Egészséges súlycsökkenést egyénre szabott fizikai munkával, edzéssel lehet elérni. Az első időszakban nem lesz látványos testsúly csökkenés, de már látszódni fog az alakon.

Nincs szükség bűvös zsírégető szerekre, csoda készítményekre, melyek önmagukban ígérnek ideális alakot. Egészségesen, értelmesen kell étkezni, nem szabad a végletekbe átcsapni.

Alapvető tévedés az, hogy a zsírszegény, illetve zsírmentes diéta zsírégető hatású. A gyártók ugyanis a zsírt szénhidráttal pótolják, s ez lehetetlenné teszi a zsírvesztést. A szervezet a túlzott szénhidrát mennyiséget a zsírszövetben raktározza el.

Természetes fogyasztószerek: kömény, tök, napraforgómag. spenót, tengeri alga, a legtöbb zöldség, gyümölcs, gyömbér, chili, bors, paprika.

A glikémiás index

A glikémiás index azt mutatja meg, hogy bizonyos ételek egységnyi mennyisége milyen gyorsan emeli meg a vércukrot a fehér kenyérhez vagy a glukózhoz viszonyítva. A glikémiás index tehát egy viszonyszám.

Mi volt eddig az elmélet? Az, hogy a magas gikémiás indexű ételek egészségtelenek és hízlalnak. Miért? Azért, mert gyorsan megemelik a vércukor szintet, és ez hirtelen inzulin kibocsátást eredményez, ami kivonja a cukrot a véráramból, ezzel alacsonyra csökken energia szintünk, és újra éhesek leszünk. Mivel éhesek leszünk eszünk, és így alakul ki az elhízás.

A növényi eredetű ételek azért egészségesek és segítik a fogyást, mert mérsékelt hatást fejtenek ki a vércukorra és az inzulinra, emellett pedig rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok.

Itt jön be a jelentősége a SuperGreens-nek, mely egy alacsony glikémiás indexű táplálék, nem fokozza a hasnyálmirigy inzulin termelését sem, tehát jól lehet fogyni vele.

A jó megoldás, hogy a szénhidrátokat kombináljuk a fehérjékkel, ezáltal csökken a táplálék glikémiás indexe, a szénhidrátokból pedig az alacsonyabb glikémiás indexűeket fogyasztjuk.

Mely tényezők csökkentik a glikémiás indexet?

1. magasabb fehérjetartalom
2. rosttartalom
3. a citrom (2 evőkanál citrom 30%-kal csökkentheti a GI-et)
4. a zsír (de magas kalória tartalma révén nem jó GI csökkentő)

A korábbi elmélet és gyakorlat kizárólag a glikémiás indexen alapult, más tényezőt nem vizsgált. Amelyik tápláléknak alacsony volt a glikémiás indexe, arra ráfogták, hogy fogyasztó hatású, amelyiknek meg magas, arra azt mondták, hogy hizlaló. A nézet meglehetősén népszerű volt, azonban az elvégzett kísérletek nem igazolták.

A GI legnagyobb hibája, hogy az alacsony glikémiás indexű ételek nem olyan inzulin reakciót váltanak ki, mint az várható lenne.

A legfontosabb: nem a vércukor szint emelkedés az elsődleges, hanem a vércukor szint által kiváltott inzulin elválasztás. Az inzulin elválasztást azonban nem csak a vércukor szint emelkedése határozza meg.

Számos alacsony GI-ű étel magas inzulin kiválasztással jár, míg sok magas GI értékű étel pedig alacsonnyal. Így az alacsony glikémiás indexű tej, joghurt, narancs, hal, marhahús is lényeges inzulin emelkedést okoz.

Az elhízáshoz pedig a folyamatosan magas inzulinszint vezet! Mellesleg ez vezet a 2-es típusú diabéteszhez is. A magas inzulinszint ugyanis inzulin érzéketlenséget (inzulin rezisztencia) eredményez, s az általa kiváltott másodlagos magas inzulinszint hatására a magas vérzsír és magas vércukorszint tovább romlik, a zsírraktározás miatt pedig elhízunk.

Mivel a szervezet inzulin érzékenysége napközben változik, ezért pl. reggelire levesebb szénhidrátot érdemes fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára.

A következő táblázat segít eligazodni ebben a kérdésben, hiszen tartalmazza azokat a táplálékokat, melyek igen magas inzulin választ eredményeznek, ezáltal elősegítik az elhízást.



Megfelelő, rendszeres, szélsőségektől mentes táplálkozással, rendszeres testmozgással (ez lehet séta is), és a SuperGreens fogyasztásával valóban csodákat lehet elérni, mindenféle csodaszer nélkül is!

SuperGreens