A glikémiás indexről korábban már bővebben írtam.

Kapcsolódó tanulmányok:

A glikémiás index tündöklése és bukása I. - A glikémiás index tündöklése és bukása I.

A glikémiás index tündöklése és bukása II. - A glikémiás index tündöklése és bukása II.

A glikémiás index egy olyan viszonyszám, ami azt fejezi ki, hogy az adott ételféleségből elfogyasztott 1000 kJ mennyiség mekkora vércukor emelkedést indukál.

A fehér kenyeret tekintették a bázisnak, melynek a glikémiás indexe 100. Azt gondoltuk, hogy a magas glikémiás indexű ételek elősegítik az elhízást, míg az alacsony glikémiás indexszel bírók éppen ellenkezőleg, a fogyást segítik elő.

Ám időközben az elvégzett tanulmányok mesze nem támasztották alá ennek az elméletnek a helyességét. Kiderült ugyanis, hogy nem a vércukor szint emelkedése a legfontosabb, hanem az, hogy egy adott étel mekkora inzulin elválasztást indukál az ember szervezetében.

Ha pl. egy étel az elfogyasztása után a szervezetet sok inzulin termelésére készteti, akkor a vércukor szint alacsonyabb lehet, tehát kezdhetünk örvendezni, hogy az adott étel glikémiás indexe milyen jó, de valójában ezt nagyon sok inzulin termelődés alapján értük el, ez pedig nagyon nem jó.

Tehát az a jó táplálék, aminek a glikémiás indexe „önmagában” alacsony, nem pedig azért, mert sok inzulin kiválasztást indukál. Nézni kell tehát a táplálék inzulinstimuláló hatásának mértékét is! Sőt, ez sokkal fontosabb, mint a glikémiás index.

Ennek függvényében felül kell vizsgálnunk néhány egészségesnek kikiáltott ételünket. Pl. a marhahús glikémiás indexe alacsony, ugyanakkor magas inzulintermelést indukál, tehát nem egészséges. A hal glikémiás indexe is alacsony (21), ugyanakkor szintén sok inzulintermelést provokál. A legmegdöbbentőbb azonban a joghurt. A joghurt glikémiás indexe igen kedvező (62), ugyanakkor az inzulinemelő képessége felülmúlja a csokoládéét (115)!

Tehát a joghurt sok más okból egészséges lehet, de vele fogyni biztosan nem lehet!

A tej glikémiás indexe is alacsony (30), de az inzulintermelést szintén erősen fokozza (90). Tehát a zsírszegény tej sem fogyaszt! Minden olyan étel, amelyik a glikémiás indexéhez képest magasabb inzulin választ produkál, a fogyókúra szempontjából biztosan kerülendő.

Ezek: chips, csokoládé, joghurt, jégkrém, hal, marhahús, mézes müzli, narancs, tej, szárazbab, szőlő, burgonya, banán.

És amikkel lehet fogyni: barna rizs, lencse, rozskenyér, bizonyos tésztafélék, zabpehely, tojás, sovány sajtok, mogyoró, zöldségek.

A magas inzulin szint mindig elhízáshoz, majd a hasnyálmirigy kimerüléséhez és végső soron kettestípusú cukorbetegség kialakulásához vezet.

Glikémiás terhelés

A glikémiás indexhez hasonlóan a glikémiás terhelés is az adott táplálék vércukor szintre kifejtett hatását mutatja. Ha egy tápláléknak magas a glikémiás indexe, akkor az azt jelenti, hogy a benne található szénhidrát gyorsan átalakul cukorrá, de ha a táplálék nem tartalmaz sok szénhidrátot, akkor nem lesz hatással a vércukor szintre.

Ahhoz, hogy agy adott étel glikémiás terhelését meg tudjuk határozni, a glikémiás indexét meg kell szoroznunk az egy egységre jutó szénhidrát tartalmával, majd el kell osztanunk 100-zal.

Ha a kapott érték 20-nál nagyobb, akkor az étel glikémiás terhelése magas, ha 10 és 19 között van, akkor közepes, és ha 10 alatt van, akkor alacsony.

Nézzünk 3 példát:

3,5 dl kóla: 40,5 (szénhidrát tartalom) X 90 (glikémiás index) / 100 = 36,4 NAGYON MAGAS

Közepes méretű alma: 21 X 54 / 100 = 11,3 KÖZEPES

Agave édesítőszer: 32 X 30 / 100 = 9,6 ALACSONY

Ugyan az alma szénhidrát tartalma alacsonyabb, mint az Agave természetes édesítőszeré, a glikémiás terhelése mégis magasabb.

Ezért tehát ne sajnáljuk azt a kis fáradtságot és, ha diétázunk vagy egészségesen akarunk étkezni, akkor a glikémiás terhelést számítsuk ki, mert sokkal informatívabb, mint a glikémiás index és hasznosabb is.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!