Már régóta, mélyen benn van az orvosi köztudatban, hogy a széles spektrumú antibiotikumokkal történő gyógyszeres kezelés a normális bélflórát (melyet kb. 500 féle baktérium alkot és a teljes vastagbelet kitöltve mintegy 1,5 kg baktérium tömeget képez) súlyosan károsíthatja. Ennek következtében bizonyos baktérium törzsek elszaporodhatnak mások rovására és súlyos bélgyulladást, hasmenést (akár véres hasmenést), lázat okozhatnak, sőt, ha nem idejében és nem megfelelően kezelik, akkor a beteg halálához is vezethet.

A rákbetegségek döntő többségében kemoterápiás protokollokat alkalmaznak. Ezek a ráksejtek ellen is ható drogok (régebbi nevükön citosztatikumok) azonban nem csak a rákos sejteket károsítják (na meg a normális sejteket is), hanem jelentős részük a bél baktérium flórját is negatívan befolyásolja.

Ha ehhez még hozzá vesszük a gyógyszerek mellékhatásaként az ilyenkor kialakuló csökkent immunitást, akkor érthetővé válik, hogy miért kell ezeknél a betegnél is mindent megtennünk a vastagbélflóra védelmében.

Ennek pedig az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a megfelelő élelmi rost bevitelnek a biztosítása.

Tudjuk, hogy az élelmi rostok ehetőek, de a vékonybélben nem szívódnak fel, viszont a vastagbélben részben vagy egészben fermentálódhatnak az ott élő baktériumflóra hatására.

Ezen jótékony fermentáció hatására javul a bélfal barrier, azaz gátfunkciója, tehát pl. a szivárgó vastagbél szindróma nem alakulhat ki (ami a vastagbél falának a túlzott mértékű áteresztő képességét jelenti), valamint az ott képződő rövid szénláncú zsírsavak az immunrendszer működését is természetes módon stimulálják.

A széklet állaga javul, elmarad a hasmenés vagy a gyakori székrekedés, a széklet mennyisége növekszik, jó irányba befolyásolja a vastagbél pH-t, ami a normális bélflóra fennmaradásának kedvez.

A vastagbélben az a jó, ha mindig enyhén savas pH viszonyok vannak, mert ez gátolja a patogén csírák elszaporodását.

Mivel tudjuk, hogy a bélflóra baktériumainak 90%-a anaerob (tehát az életműködésükhöz oxigént nem igénylő baktériumok), így érthető, hogy az anaerob flóra megváltozása jelenti a legfőbb veszélyt ilyenkor.

A rostok befolyásolják más tápanyagok felszívódását is. Rostmentes vagy rostszegény diéta mellett majdnem lehetetlen fogyni (ha más betegség egyébként nincs jelen), sőt, a rostok elősegítik a széklet útján történő nitrogén alapú bomlástermékek kiürülését, ezzel részben tehermentesítve a veséket. A zsírok felszívódását is akadályozzák, de az ebből adódó energiaveszteség sok esetben kifejezetten kívánatos, ahol pedig nem, ott könnyen pótolható.

Ilyen kiváló rost kombinációt tartalmaz a mediterrán diéták többsége (olasz, spanyol, görög konyha), valamint néhány kiváló étrend kiegészítő is. Ne feledjük: a kívánatos napi rost bevitel felnőttekben 30 g, gyermekekben pedig annyi gramm, ahány éves a gyermek +7 g, aminek hazai körülmények közt a felét sem biztosítjuk.

A magyaros étrend zsíros, kalória és szénhidrát dús, túl sós, túl füstös és rostszegény. Egyszóval egészségtelen. Ezen változtatni nem könnyű, de amíg sikerül átállni a mediterrán étrendre, addig is sokat segíthetnek az olyan étrend kiegészítők, mint pl. a Bios Life Slim, a zsenge zöldárpa kivonat (Green Magma), vagy a Super Greens rendszeres fogyasztása.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!