A közepes szénláncú zsírsavak 6-12 szénatomból álló zsírsavláncokat tartalmaznak. MCT néven szokták rövidíteni a nevüket. Ezek a zsírsavak nagy mennyiségben találhatók az anyatejben, de a legtöbb a kókusztejben található.

Felszívódása közvetlenül történik a belekből, míg a 16 szénatomnál hosszabb zsírsavak  fehérjéből és zsírokból álló gömböcskékbe rendeződve (ún. chilomikronok formájában) képesek csak felszívódni.

 Az MCT zsírsavak nem igényelnek a felszívódásukhoz epesavakat, ezért pl. epekő betegségben és a hasnyálmirigy elégtelen működése mellett is jól felszívódnak. A zsírsejtek nem szeretik raktározni ezeket a zsírsavakat, kivéve a barna zsírszövet. A barna zsírszövet a szervezet energia háztartásában, hőháztartásában fontos szerepet játszik. A barna zsírszövet sok kalóriát képes elégetni, élettani szerepe pozitív. Ez a fajta zsírsav nem rakódik le az erekben, így szív és érrendszer védő hatása van.

A 6 szénatomnál rövidebb zsírsavakat rövid szénláncú zsírsavaknak nevezzük. Jellegzetesen büdös szaguk van (pl. pálpusztai sajt, lábszag), amit döntő részben a benne lévő vajsavnak tulajdoníthatunk. A vajsav büdös, de nagyon egészséges. chees.jpg

A legújabb kutatások szerint a vajsav gátolja a daganatsejtek szaporodását, mégpedig úgy, hogy elősegíti a tumoros sejtekben a programozott sejthalál programjának az újraindítását.

Vajsav természetes úton is képződhet a bélbaktériumainkban, azonban sokkal jobb és több juthat be szervezetünkbe az említett sajtféleségek (Pálpusztai, Quargli) és más, jellegzetes „lábszagú” sajtok fogyasztásakor. 

Korzikán, Krétán és a Mediterráneumban az ilyen jellegű sajtok fogyasztása nagyon elterjedt és talán ez is szerepet játszik abban, hogy a rákbetegségek gyakorisága kisebb, mint másutt, következésképpen a várható élettartam is itt a legmagasabb a világon. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!