Az elhízás korunk népbetegsége, amit nagyon kevés sikerrel tudunk csak gyógyítani. A divatos fogyókúrák után tíz évvel a betegek az eredeti súlyúkat 98%-ban visszahízzák, ill. sokan még plusz 10-20 kg-mal meg is fejelik a diéta előtti súlyukat.

Miért van ez így?

Azért, mert a hivatalos diétáink kifejezetten rosszak voltak.

1970-ben az USA lakosságának a 14%-a volt elhízott (azaz a BMI nagyobb volt, mint 30 kg/négyzetméter).

Az évezred fordulóra ez az arány már meghaladta a 30%-ot!!!

{$up_uri}Fogyas/fatfree.jpg



Ez volt a „fat free” (zsírmentes) korszak. Mindenből kivonták a zsírt, mert az elhízás elsőszámú okaként a túlzott zsírfogyasztást jelölték meg. A derék amerikaiak ezt be is tartották és a hiányzó kalóriákat szénhidráttal pótolták. Az ekkor divatos táplálkozási piramisok (pl. USDA, Harward) napi 5-11-szer javasoltak összetett szénhidrát fogyasztást, zsírt szinte semmit.

Az eredmény a társadalom globális elhízásához vezetett.

A szénhidrátokból a szervezetünkben zsírok képződnek, az elmélet a gyakorlatban tehát tökéletes kudarc volt. Ekkor újabb és újabb piramisok születtek, mint az ókori Egyiptomban, csakhogy ezek szemben az előbbiekkel, pár év alatt összeomlottak.

Ekkor jött el a szénhidrát szegény (low carb) diéták kora. A legismertebb köztük az Atkins diéta volt. Ő korlátozás nélkül engedte a zsírt és a fehérjéket fogyasztani, míg a szénhidrátokat drasztikusan megszorította (napi 20-40 g, amit lassan lehetett felemelni 60-100 g-ra is).

Bármennyire is hihetetlennek tűnt, ez a diéta hatásosnak bizonyult és a betegek fogytak tőle. Ennek az erősen ketogén diétának napjainkban a reneszánszát éljük, de már paleolit diétának neveztetik.

A mozgás szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni, de túlhangsúlyozni sem érdemes. Pl. 10 dkg csokis keksz napi egy óra intenzív kondizással égethető csak el.

Ma azt mondjuk sokan, hogy legjobb a mediterrán, illetve lúgosító diéta.

Ez sem gazdag szénhidrátban, a zsírt olíva olajjal helyettesítjük, sok benne a zöldség, lehet bőségesen fehérjét is fogyasztani (pl. fehér húsokat), de NEM KORLÁTOZÁS NÉLKÜL, MINT AZ ATKINS DIÉTA ESETÉN.

Ehhez jön a mozgás, mely napi egy óra legalább, a szabadban, ha lehet, aminek azonban nem az intenzitása, hanem az időtartama a legfontosabb.

A fehérje megszorítása csak a vese betegekben kívánatos, tehát meg lehet haladni a napi 1,2g/tskg-ot is, ha a vesék épek. A mediterrán diétában az élelmi rost több mint 30%, ami akadályozza a szénhidrátok gyors felszívódását, így elmarad a jelenetős vércukor emelkedés és ennek következtében nem lesz intenzív inzulin kibocsájtás sem a pankreászból.

A cukorbetegek megtanítottak rá, inzulinkezelés mellett szinte lehetetlen fogyni, sőt, az inzulinnal kezelt 2-es típusú cukorbetegek szinte mindig tovább híznak, ami nagyon nem kívánatos.

Mit mondunk tehát ma?

Mozgás, sok zöldség, jóféle olajok, hal és fehér húsok bátran, de nem vastag bundában megsütve, napi 60-100 g összetett szénhidrát (kenyér fele teljes kiőrlésű, a fele lehet finomított), cukor, méz nulla, gyümölcsök, de nem korlátlan mennyiségben. A tanulmány a Diogenes, a DIREKT, az USDA és a WTHDRAWN tanulmányokon alapul.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!