Atkins-diéta vs. szívbetegségek

A kutatást vezető professzor szerint (University of Umea) az Atkins-diéta rövidtávon elősegíti a fogyást, azonban ez hosszú távon nem fenntartható, valamint a magas zsírbevitel révén jelentősen emelkedik a vér koleszterin szintje, ami a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik legfontosabb rizikófaktora.

Az Atkins-diéta lényege, hogy alkalmazása során drasztikusan csökkentjük a szénhidrátbevitelt, a bevezető szakaszban tilos a gyümölcs, kenyér, gabona, tejtermék, tészta és zöldség fogyasztás, amit szabad enni: fehérje (főleg húsok) és zsír (vaj, majonéz, stb.). Ebben a szakaszban naponta mindössze 20g szénhidrátot engedélyez.

A diéta következő szakaszaiban már tesz némi engedményt és fokozatosan növelhető a napi szénhidrátbevitel is.

A 25 év adatait (1986-tól 2010-ig) felölelő tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a vaj alapú, telített zsírsavakat tartalmazó ételek egyértelműen növelik a vér koleszterinszintjét, ami kifejezetten káros az egészségre.

A modern táplálkozástudományi szakemberek szerint a mediterrán-diéta az, amely mérsékletes táplálkozás mellett elősegíti a normál testsúly fenntartását, valamint a hosszú, egészséges életet. A mediterrán-diéta pedig zöldségekben, gyümölcsökben, rostokban és jó minőségű olajokban gazdag, a húsok közül pedig főleg a száraz, fehér húsokat preferálja.  
   
De nincs új a nap alatt. Az NSZK-ban a hatvanas években az akkori táplálkozás tudományi társaság napi 200 g állati fehérje fogyasztására bíztatott. Azt mondták, gyakorlatilag úgy kellene étkeznünk, mint a barlanglakó ősembereknek. Ennek modern változata az újra felfedezett paleolit diéta. Az idő azonban nem őket igazolta. A hatvanas években rémisztő módon emelkedő szív-, és érrendszeri megbetegedések hamar véleményük felülvizsgálatára késztették a kutatókat.

De az emberek szeretnek a saját kárukon tanulni, ezért újra és újra visszatérnek, új köntösbe bújtatva ezek az avitt nézetek.