Nagyon sok táplálkozás kutató jutott napjainkban arra a következtetésre, hogy ha az étkezést egyfajta jutalmazásként éli meg szervezetünk, akkor az elhízás szinte elkerülhetetlenné válik. Ilyen szempontból kiemelkedően veszélyesek a cukrok és az intenzíven édes ételek és italok, mert az édes íz már génjeinkben kódolva van, mint jó íz, ezáltal szinte mindenki nagyon kedveli őket.
Az édes íz önmagában is bűnös, hiszen a mesterséges édesítőszerek, bár önmagukban kalóriát nem tartalmaznak, de az édes ízük révén a jutalom effektust fenntartják. Ebből világosan látható, hogy nem csak az édessel van a baj, hanem minden intenzíven finom, rafinált módon elkészített étellel gond van, mert ezek az intenzív ízek a szervezet számára a jutalmazás szignált jelentik és arra ösztökélik az embert, hogy még többet fogyasszon el az adott ételből, illetve italból.
A rafinált konyhatechnika az íz és színanyagok kiterjedt használata, a kifinomult ízléses terítékek, mind-mind az étvágyat növelik, ami nem szükségképpen célszerű. De ennek ellentéte is éppen ilyen káros.
A gyorséttermi ételek rágást alig igényelnek, a rágóizmok csekély használata az agy megfelelő magvaiban nem vált ki gátlást (amygdala, nucleus accumbers, hipotalamus), ezáltal a túlevés könnyen bekövetkezhet (ez sokkal fontosabb, mint a rágással előidézett nyáltermelés és enyhe gyomorsav szekréció). Ráadásul a gyorséttermi ételeket is intenzív ízek (édes, sós) kombinációi jellemzik, amik megint csak a túlevés irányába mutatnak.
Miért veszélyes ez? Mert, ha az étkezés jutalom, akkor az agyban ópiát szerű anyagok morfium szerű hatással bíró anyagok) szabadulnak fel, és gyakorlatilag azon kapja magát az ember, hogy az evéssel illetve az ivással „narkózik”. Erről pedig leszokni nagyon-nagyon nehéz.
Ez a magyarázata annak, hogy egyébként teljesen ép intellektusú egyének képesek akár több száz kg-os súlyfelesleget is felszedni, ami megbénítja, tönkreteszi az életüket, amit ők pontosan tudnak, de a belső morfiumnak nem tudnak ellenállni, még akkor sem, amikor közvetlen életveszélybe kerülnek drámai túlsúlyuk miatt.
Tehát a legfontosabb: soha ne jutalmazzuk magunkat, gyermekeinket evéssel. Az evés és az ivás alapvető biológia szükséglet, ami nélkül nem élhetnénk, de törekedjünk olyan ételek fogyasztására, amiknek a feldolgozottsága alacsony, sokat kell rágni elfogyasztásuk közben.
Minél természetesebb, annál egészségesebb! Ezért kiválóak a gyümölcsök, a zöldségek, az olajos magvak, illetve a belőlük készült ételek. Az ízfokozókat, illatnövelőket és színanyagokat messze kerüljük el. Ha szomjazunk, igyunk tiszta vizet, mert annak a kalória tartalma nulla. Az ivással soha ne együnk (cukros italok, alkoholok, stb.). Csak súlyos betegségben kényszerülünk arra, hogy az ivással együnk, más esetekben erre a csecsemőkort leszámítva (szoptatás) nincs szükség.
A táplálék, amit megeszünk vagy megiszunk, az testhőmérsékletű legyen. Ez alól csak a víz jelent kivételt, de az se legyen soha 14 C foknál hidegebb. A forró és a jéghideg ételek, italok ártalmasak, tehát kerülendők!