Diétázva fogyni? Hogyan?

Az „egy hétig igyon káposztalevet, tejet vagy bármit…” típusú diétákkal nem foglalkozom, mert csak a jojó effektust segítik elő és komoly egészségkárosodást okozhatnak. Nézzük tehát a többit.

Zsírszegény diéták

A 70-es évektől kezdve az USA áttért a zsírszegény diétákat favorizáló országos élelmezési programokra. Ez volt a „Fat free” (zsírmentes) korszak. Különböző táplálkozási piramisokat gyártottak (USDA piramis, Harward piramis, stb.), amelyekben dominált a szénhidrátbevitel, minimális zsírbevitel mellett. Az eredmény katasztrofálisra sikeredett. Az USA-ban  a vizsgált 30 év alatt az elhízottak arány 14%-ról 30%-ra emelkedett, úgyhogy a zsírszegény diéták (AHA, Ornish, stb.) nem csak eredménytelennek bizonyultak, hanem még tovább rontottak a helyzeten.

Ekkor következett a szénhidrát szegény, fehérjében és zsírokban gazdag Atkins diéta és ennek variációi. Ezzel a diétás étrenddel valóban tartós fogyást lehetett elérni, viszont a páciensek LDL (rossz) koleszterin értékei megemelkedtek (egyes információk szerint maga Dr. Atkins is szív-, és érrendszeri betegségben hunyt el és nem utcai balesetben, bár tény, hogy utcán vesztette el az eszméletét), tehát szív-, és érrendszeri betegeknek és dohányosoknak ez a diéta sem ajánlott (fogamzásgátlót szedő nőknek sem).

Ennek a diétának napjainkra aktualizált változata a paleolit étrend. A probléma ugyan az vele, mint ami korábban az Atkins diétával volt. A Neander-völgyi ember valami hasonló étrendet követhetett (inkább kényszerűségből), néhány kutató kipusztulásuk egyik fő okát is ebben látja. Fenn északon, ahová fajunk, a homo sapiens visszaszorította őket, nem volt sok gyümölcs, zöldség, így étrendjük egyhangú volt, több mint 90%-ban állati fehérjék és zsírok képezték.

Ez után következett az alacsony szénhidrát, alacsony zsiradék és magas fehérje tartalmú diéták kora.

Ezek a diéták kiváló és tartós fogyást eredményeztek, de vesebetegeknek szigorúan tilos alkalmazni őket (amikor a fehérjék döntően növényi eredetűek voltak, akkor az eredmények még jobbnak bizonyultak.

Innen már csak egy ugrás a mediterrán diéta, ami szénhidrátokban szegény, ill., ha van is benne szénhidrát, az soha nem finomított szénhidrátot jelent (pl. cukor, méz, finomliszt, stb.), a zsírokat az olíva olaj helyettesíti és a fehérjebevitel döntő része halból, zöldségekből és olajos magvakból származik.

A mediterrán diéta mellett a fogyás megegyezett az Atkins diétával elért eredményekkel, ugyanakkor a koleszterin szint nem emelkedett, tehát szív-, és keringési betegségekben szenvedőknek is ajánlott és a vesebetegség sem képezi ennek a diétának a kontraindikációját.
 
Finomított szénhidrátok mellett tehát a zsírszegény diéta nem ér semmit, sőt, biztos útja az elhízásnak, míg fordítva, csak azok a diéták hatásosak, amikben a finomított szénhidrátokat nagyon  lecsökkentjük, de még a teljes kiőrlésű gabona termékekből is csak keveset tartalmaznak, ellenben fehérjében (főleg növényi fehérjék) és jó minőségű olajokban (olíva olaj, tökmagolaj, stb.) gazdagok.

A rendszeres mozgás fontos, de csak sportolással fogyni nem lehet, ha mellette nem tartjuk a diétát, hiszen egy szelet torta elégetése több mint egy órányi futást igényel!
 
A lényeg tehát: cukrok és finomított szénhidrátok mellett fogyni tartósan nem lehet! Az önmagában zsírszegény étrend sem jó, mert szénhidrátokkal pótoljuk a kieső zsírokat, ami további hízáshoz vezet (lásd USA).

Az ideális a mediterrán diéta és a sportolás együtt, vagy a legalább napi 40g fehérjét és 30g élelmi rostot tartalmazó, szénhidrát szegény, jó olajokban gazdag étrend.

Ebben segíthet a Bios Life Slim, vitamin és élelmi rostok kombinációja, a Young pHorever (vagy SuperGreens) zöldségekben gazdag, lúgosító ital. A gyümölcsök nem fogyaszthatók korlátlanul a magas fruktóz tartalmuk miatt és még inkább igaz ez a gyümölcslevekre, Smoothy-kra, amik nagyon hizlalnak! A zöldséglevek sokkal jobbak.