A kendermagban található fehérje a leginkább fogyasztható és hasznosítható növényi eredetű fehérje. A szója ugyan több fehérjét tartalmaz, azonban annak egy része nem hasznosítható az emberi szervezet számára.

A fehérjéknek számos eltérő funkciójuk van az emberi szervezetben: enzimek, antitestek, hormonok, a szövetek alkotó részei, stb.

Az elfogyasztott fehérjék legfőbb szerepe mégis az, hogy fenntartsák a szövetek működését, elősegítsék a növekedést.

Vannak ún. strukturális fehérjék (rostok) és biológiailag aktív fehérjék (globulinok). A strukturális fehérjék kollagén, keratint, és fibrinogént tartalmaznak, ezek a csontok, a bőr, a haj, az ínszalagok legfőbb alkotórészei. Állatoknál a toll vagy éppen a pata legfőbb alkotórészei.

A biológiailag aktív fehérjék főleg a globulinok, melyek hormonokat, enzimeket, antitesteket vagy éppen hemoglobint tartalmaznak.

A szervezet bármilyen fehérjéből képes biológiailag aktív fehérjét előállítani, azonban ez a folyamat sokkal hatásosabb, ha megfelelő aminosav összetételű fehérjéből történik az előállítás.

A biológiailag aktív fehérjék azért olyan különlegesek, mert ők az előfutárai a test legfontosabb vegyületeinek: a hormonoknak, a hemoglobinnak, az enzimeknek és az antitesteknek (immunglobulinok).

A hormonok szabályozzák a test különböző folyamatait. Kis mennyiségben termelődnek, a véráram útján szállítódnak, és a keletkezésüktől gyakran távol fejtik ki a hatásukat. A hemoglobin szállítja az oxigént a sejtekhez és viszi el a széndioxidot. Az enzimek katalizátorok (felgyorsítanak bizonyos reakciókat), és a biokémiai reakciókat felügyelik. Gondoljanak Szentgyörgyi Albert tanítására. Ő azt mondta: az enzimeket úgy lehet a legjobban bemutatni, hogy ha pl. elkészítünk egy szép szelet vajas kenyeret. Azt ketté vágjuk, az egyik felét letesszük az asztalra, a másik felét megesszük. Az asztalon lévő vajas kenyér órák múltával sem változik szinte semmit sem, míg a vajas kenyér másik felét már réges-régen megemésztettük és kémiai energiává alakítottuk. Az antitestek pedig a vírusoktól, baktériumoktól, és más kórokozóktól védenek meg bennünket.

A kendermagban található fehérjék 65%-a biológiailag aktív fehérje, ún. edesztin, nagyjából hasonló ez az arány az emberi várplazmában található globulinok arányához. A kendermag fehérje könnyen emészthető, könnyen felszívódik, az egészséges immunrendszer fenntartásához teljesen ideális.

Az edesztin képes növelni az antitestek termelődését, és szinte teljesen foszfor mentes, ami nagyon fontos a vesék működésének szempontjából.

A kendermag fehérjében lévő másik fontos fehérje az albumin.

A kendermag fehérjében mind a 21 aminosav megtalálható, köztük az a 8 esszenciális aminosav, melyet az emberi szervezet nem képes előállítani (ezért esszenciális).

A kender az allergiások számára természetes megoldást nyújt állapotuk javításához. Az allergiás megbetegedések számának folyamatos növekedése arra sarkallja a gyártókat, hogy új megoldásokat keressenek. A kendernek nemcsak az az előnye, hogy ökológiai körülmények között termesztik, hanem az is, hogy gyakorlatilag mentes minden allergiát kiváltó anyagtól, ezért értékes alternatív táplálék az allergiában szenvedők számára, hiszen a kender gluténmentes.

Elsőrendű fehérje- és többszörösen telítetlen zsírsavtartalma miatt a kendert a sportolók is fogyaszthatják. Nemcsak kiváló energiaforrás a benne lévő fehérjék és növényi zsírok miatt, de vitaminokat és kiegyensúlyozott arányban ásványi anyagokat is tartalmaz. Emellett a kender, magas telítetlen zsírsavtartalmának köszönhetően megelőzi a zsírpárnák kialakulását.

A kendermag nem tartalmaz mérgező, illetve gátló hatású anyagokat, mint a gyapot, a repce vagy a szója magjai, ezért nyersen is fogyasztható; a kendermag olajat, illetve a sajtolt kendert nem szükséges finomítani, illetve pasztőrözni.
A kendermag nem tartalmazza a kábító hatású delta-D-tetrahidro-kannabinolt (THC, a marihuána és a hasis hatóanyaga). A THC főként a növény virágos hajtásainak levelein lévő mirigyekben található.

A kendermagnak tehát semmilyen egészségkárosító hatása nincsen, és nem rendelkezik kábító tulajdonsággal! A krumpli ebből a szempontból sokkal veszélyesebb, hiszen csírázáskor, tél végén a csíra kifejezetten mérgező. Ettől még az egyik legfontosabb élelmiszerünk.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!