A koleszterin, mint a szívinfarktus és a stroke betegségek első számú főbűnöse, már kb. harminc éve ül a vádlottak padján. De próbáljunk kicsit gondolkodni, hátha a per újra tárgyalására van szükség. A vérplazma koleszterin szintje egyforma értéket mutat a vénákban és az artériákban is. Mégis az arterioszklerózis kizárólag csak az artériákban alakul ki, a vénákban soha. Ha a koleszterin a fő bűnös, akkor hogyan lehetséges ez?

Mondhatnánk, bizonyára a vénák fala valamilyen speciális módon védekezni tud a koleszterin lerakódással szemben. De ha ez így lenne, akkor mi a magyarázata annak, hogy bypass műtét után (ahol a beteg koszorú erekben lévő szűkületeket gyakran a lábból kioperált vénák segítségével hidalják át) kb. 10 év alatt hasonló elváltozások jelennek meg, mint az artériákban és az így beültetett vénák több mint 70%-a tíz éven belül elzáródik.

Két alapvető különbség van az artériás és a vénás oldal közt. Az artériás oldalon sokkal magasabb a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása, mint a vénás oldalon (kb. 100-szoros a különbség).

A másik alapvető eltérés abból adódik, hogy az artériás oldalon a vér oxigén szintje sokkal magasabb, mint a vénás oldalon, tehát az oxidatív stressz okozta érkárosodások kialakulásának a valószínűsége is sokkal nagyobb.

https://drtihanyi.hu/uploads/cholesterol6.jpg



Ha logikusan végig gondoljuk a fenti tényeket, akkor teljesen világos, hogy ahhoz, hogy korunk népbetegségét elkerüljük, két igazán fontos ponton kellene beavatkoznunk.

Az egyik a magas vérnyomás. Láttuk, hogy még a normális vérnyomás is közel százszorosa a vénákban mért értékeknek, ami persze nem csökkenthető a vénák szintjére, mert az az élettel nem lenne összeegyeztethető, de a hipertónia ellen mindent meg kell tenni.

A másik fókuszpontot az oxidatív stressz képezi. Nyilván nagyon is kívánatos, hogy az artériás vér oxigénben gazdag legyen, de ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy szervezetünk bőségesen el legyen látva antioxidánsokkal (C-vitamin, Flavonoidok, E vitamin, antioxidáns zsírsavak, nyomelemek, pl. szelén, stb). Ezáltal megakadályozhatjuk az artériák falában az LDL koleszterin oxidációját, mert az oxidált LDL a nagy faló sejtek számára úgy néz ki, mintha valamilyen mikroba lenne, ezért felfalják az oxidált LDL-t, majd ebbe belepusztulva, az elhalt falósejtekből olyan gyulladást provokáló anyagok és szabad gyökök szabadulnak fel, amik károsítják az artériák falát és beindul a plakk képződés folyamata.

A vénás oldalon az oxidatív stressz kisebb, oda kevés oxidált LDL molekula jut el, következésképen, a nagy faló sejtek sem ott tömik tele magukat.

Az orvostudomány évtizedekig azonban úgy viselkedett, mintha a környezetvédők betiltották volna a levegő tisztasága védelmében a benzin árusítását. Ezzel valószínűleg tisztább lenne a levegő, csak a mai világunk biztosan nem létezhetne a jelenlegi formájában. Nincs benzin, nincs autó, nincs környezetszennyezés. Ugyan ezt tettük, csak a benzin helyett a koleszterint kellett a képletbe behelyettesíteni. Sokan már azt mondják a normális LDL koleszterin szintünk 1,5 alatt kellene, hogy legyen, mert a csecsemők 1,3 LDL koleszerein szinttel születnek meg. Nyilvánvaló képtelenség.

Gondoljanak még egyszer a vénák tükörsima falára, amin egyetlen plakk sem látható, még 100 éves korban sem.

Az 1,5 alatti LDL koleszterin szintet csak nagyon komoly gyógyszeres kezeléssel lehet megközelíteni. De milyen áron? Milyen lenne a világunk autó, busz, repülőgép, traktor, teherautó, stb. nélkül? Miért gondoljuk, hogy ezt a szervezetünkkel büntetlenül megtehetjük, míg az előző példánál maradva, világunk teljes káoszba süllyedne, ha megfosztanánk imént felsorolt eszközeitől.

Két lehetséges okra felhívtak a figyelmet. Biztosan van még több is…
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!