Mohó sapiens?

1990-ben az USA-ban minden tejszín, joghurt, kefir „fat free” (zsírmentes) volt, mégis az amerikaiak úgy híztak, mint a világon senki más. A zsírszegény ételek ugyanis arra ösztökélik a szervezetet, hogy sokkal több szénhidrátot „egyen”, a bevitt szénhidrát felesleg pedig nyíl egyenesen alakul át zsírrá és rakódik le a szervezetben.

Fogyókúrának csak akkor van értelme, ha a zsírszövet mennyiségét csökkentjük. Tudni kell azonban, hogy 1 kg zsírszövet 7000 kalóriát tartalmaz, ami könnyű fizikai terhelés mellett 3-4 napig biztosítja egy átlagos ember energia ellátását.

Mi történik akkor, ha a szénhidrátok bevitelét csökkentjük?

Nos, kezdetben látványos eredményt észlelünk, mivel a szervezetben eltárolt szénhidrát (máj, izomszövet) elég. A cukrok minden grammja 2,7 g vizet köt meg. Így tehát elfogy a cukor tartalék és vele együtt távozik a szervezetből az általuk megkötött víz, így az első héten észlelt néhány kilós fogyás a gyakorlatban szinte tisztán vízveszteségből adódik.

De a szervezet ilyen könnyen nem verhető át. Ha nincs elegendő szénhidrát, akkor nekiáll a saját fehérjéit lebontani és cukorrá alakítani. Így fogyni kezd az értékes izomszövet, csontszövet és csak legutolsó sorban a zsírszövet.

Akkor hogyan égessünk zsírt?

1.Legalább napi 40 perc könnyű fizikai terhelés szükséges (ilyenkor a zsírvesztés nem jár izomtömeg csökkenéssel).
2.Olyan tápanyagokat fogyasszunk, amiknek alacsony a glikémiás indexe (azaz kicsi a vércukor emelő hatásuk).
3.Az étel legyen gazadag magnéziumban, krómban és rostokban.

Néhány értékes példa: tök, brokkoli, sárgarépa, teljes kiőrlésű gabonák, és gabonacsírák, gyömbér, paprika, paradicsom, spenót, vadon termő gyümölcsök (áfonyák), citrusfélék, stb.

Ha egy ételféleségnek alacsony a glikémiás indexe, akkor nem serkenti a szervezetet a fokozott inzulintermelésre, ezáltal az éhségérzet csökken, kevesebbet eszünk, a zsírraktárak kiürülnek.

A magas inzulin szint mindig elhízáshoz vezet!

Ha pedig a hasnyálmirigy kimerül, elérkezünk a 2-es típusú cukorbetegséghez.

Mi a helyzet a koleszterinnel és a zsírokkal?

A napi kívánatos koleszterin bevitel 200-300 mg lenne. Ezzel szemben Európában ez az érték 612 mg/nap, hazánkban pedig 524 mg/nap. Nem véletlen tehát, hogy Európában és nálunk is a szív és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben.

De vajon mi az oka annak, hogy bár nálunk kevesebb a koleszterin bevitel, mégis többen halnak meg infarktusban, stroke-ban, mint Nyugat Európában?

Ennek az az oka, hogy a koleszterin bevitelen belül sokat számít az is, hogy az esszenciális zsírsavak bevitele (omega-3, omega-6) miként alakul.
Az ideális omega3/omega6 arány 1:3, vagy maximum 1:5-höz. Ezzel szemben nálunk ez az arány 1:20-hoz, míg Európa többi részein ez az arány 1:7-10-hez. Mi 20-szor több omega-6 zsírsavat fogyasztunk, mint az kívánatos lenne (sajnos a napraforgó olaj arányai ilyenek).

Ennek következtében nem csak az infarktus, hanem a rák, az allergia, az autóimmun betegségek és az asthma is gyakoribb nálunk, mint náluk.

A jó táplálék kiegészítő készítményekben a zsírsavak aránya az ideális (Omega 3, 6, 9).

A repce olaj ezt igen csak megközelíti, de omega-9 aránya alacsony, ami pedig szintén kedvezőtlen, amint ezt korábban már részletesen írtam.

Mit tehetünk tehát?

1.Mozogjunk naponta legalább 40 percet.
2.Együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, vagy ha ezt nem tudjuk teljesíteni, akkor igyunk SuperGreens-t.
3.Együnk hetente háromszor halat, szedjünk Omega 3- 6-9 kapszulát.

És ne felejtsük! Mi homo sapiensek és nem mohó sapiensek vagyunk!