Sokat írtam már arról, hogy mit együnk, mennyit együnk, hogyan együnk, de egy kérdést még nem vizsgáltunk meg, nevezetesen azt, hogy mikor együnk?

A nappalok és az éjszakák természetes váltakozása minden élőlényre hatással van a Földön, így ránk, emberekre is. Szervezetünk is alkalmazkodik ehhez és alapvető életműködéseink is ehhez hangolódnak.

Azt is jól tudjuk, hogy a nappalok és az éjszakák hosszúsága nagyon is változó. Télen az éjszakák majdnem kétszer olyan hosszúak, mint a nappalok, míg nyáron fordított a helyzet.

Az is közismert, hogy télen általában hízunk, szépen jönnek fel a kilók, amit a hideggel, a kevesebb mozgással, a nehezebb ételekkel magyarázunk. 

De valóban csak ez lenne a téli hízás oka?

Sok kutató állítja, hogy ez koránt sincs így.

A mi fajuk, az ember éjszaka nagyon is esendő. Látásunk meg sem közelíti a ragadozókét, hallásunk, szaglásunk is szánalmas hozzájuk képest.

Az ősember este akkor volt biztonságban, ha nyugalomban maradt, nem mozdult, aminek legjobb formája az alvás volt. A gyűjtögetés, a vadászat, a táplálkozás időszaka mindig nappal volt. Ez az ősi szabály mélyen rögzült génjeinkben.

Rövid, párezer éves civilizációnk ezen semmit nem változtathatott. A fő szabály a következő: enni csak nappal szabad, világosban. Sötétben a szervezet raktározó üzemmódba kapcsol: lecsökken a pulzus, a vérnyomás, az anyagcsere. 

Ha ezt az egyszerű szabályt télen is betartanánk, tavasszal nem kéne sopánkodnunk azon, hogy miként fogjuk  majd felvenni a tavalyi ruháinkat.

Hideg ide vagy oda, ha tartjuk magunkat  a főszabályhoz (csak világosban enni), akkor nem fog senki télen plusz kilókkal gazdagodni.

Akkor nyáron miért nem hízunk el, hiszen sokkal tovább ehetünk? 

Ez igaz, de ilyenkor valóban sokkal többet mozgunk, alacsonyabb kalória tartalmú ételeket eszünk, több vizet iszunk, magasabb a D3 vitamin szintünk (mert többet süt ránk a nap) és ezek ellensúlyozzák a hosszabb nappalok kínálta megnyúlt evésidőt. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!