Ma, amikor a paleolit diétát, sőt életmódot hirdető cikkeknek, könyveknek se szeri se száma, nem árt néhány alapvető dolgot tisztázni, mielőtt állást foglalnánk abban a kérdésben, hogy helyes vagy nem helyes a paleolit étrend.

Fajunk, a Homo sapines a Homo Heidelbergensis leszármazottja (kb. egy millió évvel ezelőtt élő hominida faj) éppen úgy, mint a mára már kihalt Homo Neanderthalensis vagy egyszerűbben a Neander-völgyi ember.
 
Az ős közös volt, de belőle két teljesen külön álló faj keletkezett, akik időben és gyakran térben is egymás mellett éltek. A két emberfaj a genetikai ismereteink szerint nem kereszteződött egymással, mai génjeink nem tartalmazzák a Neander-völgyiek génjeinek kis morzsáját sem. A Neander-völgyi ember kb. 30 ezer évvel ezelőtt végleg kipusztult.

Alkata jelentős eltéréseket mutatott hozzánk képest. Az agya nagyobb volt, mint a mienk átlag 170-250 köbcentiméterrel. Robosztusabb volt a testfelépítése, rövidebbek voltak a lábszárai (ami előnyt jelentett a hegyvidékeken), orra széles és lapos volt, ami előnyt jelentett a hidegben, mert a széles tágas orrüregben a hideg levegő jobban felmelegedett és párásodott a belégzéskor.
 
Fogazata alapján úgy véljük csaknem kizárólag húst evett, tápláléka kb. 90%-a állati eredetű volt. A Neander-völgyi leletek ennek megfelelően Észak Európában,  ill. délen,  a magas hegyvidéki területeken lelhetők fel leginkább.
 
Az utolsó nagy eljegesedés, Würm korszak kb. 120 ezer évvel ezelőtt volt és akkor a Földön valószínűleg sokkal több Neander-völgyi ember élt. mint amennyi Homo sapiens. Azután a felmelegedés következtében a fagyhatár egyre északabbra húzódott és a Neander-völgyi ember is egyre északabbra szorult, majd nem tisztázott körülmények következtében az egész faj kihalt.

Ezzel szemben a Homo sapiens, mely kb. 200 ezer éve fejlődött ki a Homo Heidelbergensisből, kezdetben nem ment messze afrikai bölcsőjétől. A  Földközi Tenger partvidékét lakta be leginkább, ill. Kis-Ázsiát és egy kisebb alcsoportjuk Ázsiába vándorolt. Az északi hideget nem kedvelte, sokat vadászott, de még többet gyűjtögetett ehető növényeket, amelyeket bőségesen talált. A Würm jégkorszak kis híján kiirtotta fajunkat, de azután fordult a kocka. Homo_heidelbergensis.jpg

Ha Neander-völgyiek lennénk, valóban ideális lenne számunkra a paleolit étrend, de mivel mi Homo sapiensek vagyunk, ezért ennünk kell gabonát, burgonyát, hüvelyeseket, sok-sok zöldséget, gyümölcsöt, olajos magvakat és természetesen húst is, de sokkal kevesebbet, mint amit a paleolit diéta javasol. És vegyük tudomásul. Ennek a cikknek is minden második olvasója szív és keringési rendszeri betegségben fog meghalni. Ennek a valószínűsége pedig a vér koleszterin szintjével szoros kapcsolatot mutat. Amíg a halálozási adatok ezt mutatják, addig senki ne dicsőítse a koleszterin dús étrendet (mert éppen ilyen étrenden élünk), aminek a következménye a szív és érrendszeri betegségek okozta kiugróan magas halálozás (ez a leggyakoribb halálok a civilizált világban).

Ugyanakkor a természeti népeknél, ahol a vér koleszterinszintje 2,5mmol/l körül van, a szív és érrendszeri betegségek gyakorlatilag ismeretlenek!

Az már egy másik kérdés, hogy az alacsony koleszterint jó lenne elérni természetes módon: sok mozgással és megfelelő diétával (zöldségek, gyümölcsök) és nem pedig koleszterincsökkentő gyógyszerekkel. De mivel paleolit módon étkezünk (disznóölés, belsőségek, szalonna, kolbász, gulyás, pörkölt, stb.), így a gyógyszerek nem kerülhetők el az esetek többségében, bár tudjuk, vannak nem kívánatos mellékhatásaik.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!