A séta a legegyszerűbb kardiovaszkuláris gyakorlat, mely segíthet egészségünk megőrzésében, az egészséges fogyásban. A láb mindig „kéznél van”, ezért leghűbb társunk lehet szív-, és érrendszerünk védelmében.

Kutatók azt javasolják, hetente legalább 2-2,5 órát mozogjunk, ez megfelel napi 20-25 perc sétának.

Nagyon fontos, hogy aki korábban egyáltalán nem vagy csak nagyon keveset mozgott, fokozatosan emelje a napi séta időtartalmát, kezdje napi 5-10 perccel és napi 3-500 lépéssel emelje a „dózist”. Ha már túljutott a kezdeti pár hetes „bemelegítésen”, emelje a napi séta idejét 30 percre, ez kb. 10 000 lépésnek felel meg. Ezt a távolságot tegye meg hetente legalább 5-ször, érdemes lépés számlálót is használnia a pontos érték kontrollálásához. Csodálkozni fog, milyen sok lépést képes megtenni relatíve rövid idő alatt.

Ahhoz, hogy megfelelően motivált maradjon, vonjon be olyan személyt séta programjába, akivel szívesen elbeszélget sétálás közben. Természetesen a kutyasétáltatás is kiváló módja a napi szükséges kilométer megtételének.

{$up_uri}walking.jpg


A lendületes séta felér egy aerobik órával, hiszen emeli a pulzust, erősíti a szívet, a tüdőt és az izmokat, segít az ideális testsúly elérésében és megőrzésében. Az erős szív több vért, ezáltal oxigént és tápanyagot képes eljuttatni a sejtekhez, csökkenti a vérnyomást. Ráadásul a rendszeres séta javítja a hangulatot, kifejezetten jó depresszióban, és növeli az energiaszintet.

A rendszeres séta segít a csontok egészségének megőrzésében is, csökkenti a csontritkulás kialakulásának és a csonttörések előfordulásának esélyét. Napi fél óra séta többet ér, mint tíz perc igen intenzív futás vagy más testgyakorlás. A lépcsőtől sem kell félni. Aki beteg, menjen lassabban, de ha csak lehet, kerüljék a liftet, inkább lépcsőzzenek. Van olyan feltételezés - ezt hogy számolták ki? - hogy minden egyes lépcsőfok három perccel növeli meg az életünk hosszát.

Minden esetre egy tanulmányból már évekkel ezelőtt kiderült, hogy a londoni kertvárosi postások esetében furcsa módon magasabb volt a szívbetegség okozta halálozás gyakorisága, mint a füstös, rossz levegőjű közegben dolgozó belvárosi kollégáiknak.

A különbség egyértelmű okát a lépcsőkben találták meg. A belvárosi postások gyakran lépcsőztek, míg a külvárosiak nem.

SuperGreens vásárlás

http://www.drtihanyi.hu/uploads/body_sgph_promo_HUN.jpg

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!