Bár a nagytestű, kalapos gombák mindössze 3%-a mérgező, mégis a gyakori gyilkos galóca mérgezések következtében a gombák híre rosszabb, mint a zöld növényeké.

Pedig érdemes tudni, hogy a zöld növények közt sokkal magasabb százalékban fordulnak elő mérgező, emberre, állatra egyaránt veszélyes fajok, mint a gombák között.

A gombák nem állatok, és nem is növények, de fejlődéstani szempontból az állatvilággal állnak közelebbi rokonságba és nem a növényekkel. Sokkal több olyan kórokozót ismerünk, ami képes a gombákat és az állatvilág tagjait egyaránt megbetegíteni, mint olyat, ami képes a növényekben és a gombákban egyaránt betegséget kiváltani. A gombákkal való közös ősünk kb. 450 millió éves múltra tekint vissza, akkor váltak külön őseink útjai.

Így érthető, hogy ősi védekező mechanizmusaink sokban megegyeznek a különböző kórokozó mikrobákkal, vírusokkal szemben.

Már évezredekkel korábban is őseink gombákkal gyógyították magukat és erre közvetlen bizonyítékaink is vannak. A kb. 15 éve megtalált, 5300 éve a gleccserjégbe fagyott egyik ősünk (Ötzi) ruházatában nyírfatapló gomba maradványokat találtak, amikről köztudott, hogy a belekben élő és szaporodni képes parazitákat, bélférgeket hatékonyan képes elpusztítani. Ötzinél még bükkfatapló gombát is találtak. Szegény, nem is fertőzésben hunyt el, hanem attól a kőhegyű nyílvesszőtől, amit a bal lapockája alatt találtak meg a kutatók.

A nyírfatapló gomba gyógyító hatását tehát a jégkorszak végén élő ember is már kihasználta.

Japán kutatók megfigyelték, hogy azokban a családokban, akik a nálunk is honos téli fülőke tenyésztésével foglalkoztak, a rákbetegségek gyakorisága csak egy harmada volt a többi japán emberben mért gyakorisághoz képest.

De senki ne gondolja azt, hogy ma már a gyógygombákat Ötzihez hasonló módon gyűjtögetik és szárítják, majd teának megfőzve fogyasztják.

A gomba alapú, gyógyhatású készítményeket nagyüzemi körülmények között, a gomba micéliumból vagy ritkán a termőtestből állítják elő szigorúan standardizált körülmények között, majd kapszula vagy tabletta formájában forgalmazzák.

Érdekes és döbbenetes, de a Földünkön élő és szabad szemmel is jól látható nagygombáknak csak mintegy 20%-át ismerjük, kb. százezer fajról fogalmunk sincs! Az ismert fajok többsége sincs botanikai szempontból feldolgozva, tehát nem túlzás azt gondolni, hogy a jövő gyógyszerei bennük lappanganak és felfedezésre várnak.

Mi azt a keveset, amit tudunk, igyekszünk megosztani olvasóinkkal, és bemutatni azokat a készítményeket, amikkel már komoly sikereket értek el különböző betegségek esetében és ezt evidencia szintű bizonyítékok is alátámasztják.

Kapcsolódó étrend-kiegészítők:

- Ganoderma gyógygomba (reishi, pecsétviaszgomba)
- Cordyceps gyógygomba (kínai hernyógomba)
- Maitake gyógygomba (bokrosgomba, grifola frondosa)
- Shiitake gyógygomba

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!