A candida

A probléma ott van, hogy normális körülmények között is a candida speciesek a száj, a nyelv, a garat, a vastagbél és a hüvely mikrobaközösségének szerves tagjai. A természetes szülés során az újszülött a szülőcsatornán végig haladva már életre szóló kapcsolatba kerül a candidákkal.

Tehát a candida kimutatása torokflórából, székletből, hüvelyből, stb. természetes, önmagában nem jelent betegséget.

Ettől élesen meg kell különböztetnünk az invaziv candidiázist, amikor is a csökkent immunvédekezésű szervezetben a candidák elszaporodva súlyos tüneteket okozhatnak. Sajnos se szeri, se száma azoknak a betegségeknek, amelyek csökkent immunvédekezéssel járnak (pl. kemoterápiás protokollok után szinte mindig, leukémiákban, sugárkezelés után, autoimmun betegségek, szervátültetett betegek, tartósan intenzív osztályos kezelésre szorult betegek, tartós kanül hordozók, HIV pozitívak, stb.).

Ilyenkor nagyon komoly gombaellenes kezelésre van szükség, ami csak kórházban valósítható meg. A hajhullás, a puffadás, az elhízás, a fáradékonyság, a hasmenés, a cukor evés kényszere, a látásromlás és még több tucat panasz alapján gondolják egyesek azt, hogy mindezekért a candidák vagy az általuk termelt toxinok a felelősek.



A gond csak az, hogy a gombaölő kezelések ezeket a tüneteket nem voltak képesek megszüntetni, a krónikus fáradtság szindrómában szenvedőkből nem sikerült a candidákat kitenyészteni, a candida ellenes diéták lényegében hatástalannak bizonyultak.

Nem vitatom egy percig sem, hogy az említett tünetek számtalan betegségnél jelen vannak és megkeserítik az életüket, de az esetek többségében nem tudjuk ezek okát megnyugtatóan tisztázni és így kezelni sem.

Mindez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy akkor a közös ok a candida. Ez jó, mert legalább felszabaduló energiáinkat a valós okok feltárására fordíthatjuk, hiszen tudásunk nagyon is véges. Minden szép elméletet halomra dönt egy ici-pici tény. Ez történt a candidával is.