Egy légy veszedelmesebb, mint ezer tigris, - tartja egy indiai közmondás. Bizony, az ember igazi ellenségei kicsik és láthatatlanok. Ilyen a Norovírus is. Minden télen menetrendszerűen megjelenik. Váratlanul, a teljes jólét állapotában csap le áldozatára, többnyire az éjjeli órákban.
Ekkor az ember erős émelygésre ébred, amit célszerű komolyan venni, és azonnal elindulni a WC felé, mert perceken belül csillapíthatatlan hányás követi. Alig hogy megkönnyebbült, pár perc múlva jön a következő hányás, és ez így megy órákon át. A változatosságot csak a közben megjelenő hasmenés jelenti. Sokszor a beteg azt sem tudja melyik „végével” használja a WC-t. Reggelre kb. úgy érzi magát, mint akit agyon vertek. Jártányi ereje is alig van, a lenyelt folyadék még mindig visszajön. Estefelé a hányás már múlóban, de ekkor tompa, állandó hasfájás, hőemelkedés, borzongás, néha láz keseríti az életünket.
Harmadnap már csipegetni is van kedve, de csak módjával, mert a hasmenés még mindig bármikor jöhet. A gyengeség még megvan, de már nem érzi az ember a „halál közeli” állapotot. A negyedik napra már egészen jól van, csak még gyenge, és ha nem vigyáz még egy hétig a diétájára, akkor még napi egy-két hasmenéses széklettel számolhat.
Közben sikeresen megfertőzte családtagjait, mert ez egy gonosz kis vírus. Elég belőle egy tucat, hogy bárkit megfertőzzön (más vírusoknál ehhez több százezer vírus kell). Ott ül minden ajtókilincsen, a WC-ben, a mosdóban, a fogkefén, a teáscsésze alján, készen arra, hogy lecsapjon.
A háztartási fertőtlenítő szereket ötszörös töménységben kell ilyenkor használni, mert csak az pusztítja el. Napok alatt képes a vírus egy egész iskolát tanárostól-diákostól ágynak dönteni, tönkre tehet egy wellness szállodát, vagy rosszabb esetben egy üdülő hajó (karibi utazás) válhat hányásszagú rémálommá.
Kórházakba, idős otthonokba is betörhet és a legyengült betegek közt nagyon sok problémát, adott esetben közvetve a beteg halálát is okozhatja.
Mit tehetünk?
A legfontosabb a gyakori, alapos kézmosás. Nem csak úgy tessék-lássék módon. Aki beteg, annak önkéntes karanténba kell vonulnia. Ne menjen el otthonról, csak egy pohárból igyon, minden WC használat után alapos WC fertőtlenítés kell. Nagyon gyakran mosson kezet, mert a széklet még a betegség után egy héttel is hemzseg a vírusoktól, tehát a már tünetmentes beteg is még erősen fertőz.
Kerülje a személyes kontaktusokat családtagjaival, amennyire csak lehet. Székletfogót soha ne vegyen be, mert a betegség akkor elhúzódhat. A hányáscsillapítók nem tilosak, csak nem érnek semmit a betegség elején, később meg már feleslegesek. Napi több csipet só a nyelv alatt nagyon jó lehet és inni csak nagyon hideg vizet szabad eleinte (az talán bennmarad). A kisgyermekek, idősek hamar kiszáradhatnak, ezért az infúziós kezeléssel nem szabad késlekedni. Az igazi veszély a kiszáradás.
Rossz hírem vannak annak, aki már túl van a betegségen. Nagyon sok Norovírus törzs van, nincs köztük kereszt immunitás, tehát bármikor ismételten elkapható a fertőzés újra. Védőoltás sincs ellene.
A higiénés fegyelem, az önkéntes karantén az, ami képes a fertőzést megállítani. Tegyük meg mások és saját magunk érdekében.