Mikor szervezetünket valamilyen fertőzés éri, akkor immunrendszerünk feladat a kórokozó elpusztítása. Immunrendszerünk erősen leegyszerűsítve két alapvető alrendszerből épül fel.

Az egyik az ún. aspecifikus immunitás. Ez az ősibb védekező mechanizmus, ami a fertőzés után azonnal, órákon belül már beindul. De nevében is benne van, nem specifikus, tehát az immunrendszer olyan anyagokat termel, ami lehet, hogy éppen el tudja pusztítani a kórokozót, vagy csak időlegesen megfékezi, de nem célzottan működik, tehát olyan, mint amikor a rendőrség bűnözőt keres, de még nincs meg a személy fényképe, neve, stb.

A specifikus, tehát célzottan működő immunitás csak 5-14 nap után, de akkor nagyon hatékonyan és célzottan kezd el működni. Először IgM típusú antitestek jelennek meg, és ezzel párhuzamosan a T-sejtes immunválaszért felelős limfociták kb. fél százaléka aktiválódik. Három hét után jelennek meg az IgG típusú antitestek, amik sok hónapig, gyakran évekig, ill. néhány kórokozó vonatkozásában akár élethossziglani védettséget nyújt (pl. kanyaró, himlő, mumps ).

{$up_uri}immunesystem2.jpg


Mivel ez az immunitás forma lassan alakul ki, így válik érthetővé, hogy miért kell pl. az influenza védőoltást hónapokkal a járvány várható időpontja előtt beadatni, és ez magyarázza, amikor sokan panaszkodnak, hogy az oltás után pár nappal elkapták a betegséget, ezért soha többet nem oltatják be magukat. A fentiek ismeretében ez teljesen érthető. 1-2 nap alatt ugyanis nem tud kialakulni a szükséges immunválasz. Az ő esetükben tehát nem az oltóanyag volt a hibás, hanem túl későn kapták meg azt.

Bizony látható, hogy az első öt nap nagyon fontos a fertőzés túlélése szempontjából, míg az ezt követő időszak nagyon fontos a végleges gyógyulás szempontjából.

Sok esetben előfordul, hogy az adott kórokozót a nem célzottan, de adott esetben hatékonyan működő aspecifikus immunitás képes elpusztítani, de az esetek többségében ez nem igaz. A végleges gyógyuláshoz mindkét immunválaszforma egyaránt szükséges.

Ezért pl. ha olyan kórokozó támad meg minket, amivel szemben még nincs "immunemlékezete" immunrendszerünknek, akkor igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a betegséget elkerülhetjük. Ezért volt kapitális butaság, amikor a H1N1 járvány idején - mely influenza törzzsel a ma élő emberek 99%-a soha nem találkozott - sokan azt hangoztatták, hogy elég csupán az „erős” immunrendszerben bízni és az oltást nyugodtan ki lehet hagyni. Az erős immunrendszer "csak" jól működő immunrendszert jelent.

Mit tehetünk ennek érdekében?

1. Az immunrendszert is károsító anyagok kerülése: dohányzás, alkohol, immunrendszert gyengítő drogok.

2. Jó minőségű és mennyiségű táplálkozás, mert az immunrendszer mindkét formája működése során sok energiát, nyomelemet, vitamint igényel. Ezért nagy hiba, ha egy fertőzés esetében a normális vitamin mennyiséget tekintjük kiinduló alapul. Nyilván ilyenkor az elégtelen.

3. Kerülni a stresszt, sokat tartózkodni a szabad levegőn, mozogni megfelelő ruházatban.

Télen a táplálkozásunk nagyon szegényessé válik vitaminokban, nyomelemekben és elegendő napfény sem ér bennünket hosszú hónapokig. Ilyenkor van szerepe a jó minőségű étrend-kiegészítőknek, többek közt.

Ezért arra a kérdésre, hogy szükség van-e manapság étrend-kiegészítőkre a helyes válasz: ideális táplálkozás és egészségi állapot mellett nem, csak éppen fogalmunk sincs arról, milyen is egy-egy ember számára az ideális táplálkozás. Így hát a helyes válasz: egyértelmű igen.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!