Hogy állunk az influenzával?

A CDC adatai alapján elmondható, hogy jelenleg az influenza aktivitása világszerte alacsony, azonban egyre növekvő tendenciát mutat Kanadában és Európában. Az Egyesült Királyságban szeptember 11 és december 16 között összesen 17 olyan halálesetet diagnosztizáltak, melynek köze van az influenzához. 14 haláleset a 2009-es H1N1 törzshöz, míg 3 eset a szezonális influenza B vírus törzséhez köthető.

Ezzel párhuzamosan Angliából olyan adatok láttak napvilágot, mely szerint 460 embert kezelnek Nagy-Britanniában H1N1 vírusfertőzéssel és 24-en haltak meg eddig sertés influenza következtében ezen a télen (3-an pedig a szezonális B vírus miatt).



Mondhatnánk, hát ez nem sok, de gondoljunk arra, hogy egy sor ország semmiféle adatot nem szolgáltat (pl. Horvátország, Csehország, Bosznia, Szerbia, Montenegro, stb.) és ez csak Európa. A világon az adatszolgáltatás még megbízhatatlanabb. Higgyünk a saját szemünknek, mikor kiürül a fél óvoda, a rendelőkben 40-70 ember várakozik naponta és ne legyen senkinek illúziója:a vírusok itt vannak, megbetegítenek minket és a környezetünkben élőket.

Az influenza vírusok mindig "gyengék voltak földrajzból", így nem tudják, hol vannak az országhatárok, megye határok. Nevetségesek azok a járványtérképek, amik azt mutatják, hogy pl. Somogyban már piros színnel jelölik egy azon időben a megbetegedések számát, míg Tolnában még csak sárgával. Ne áltassuk magunkat: ez a különbség kizárólag a bejelentési fegyelem miatt adódik.

Sokak szerint ez az adat csupán töredéke a valóságnak, hiszen sokan komplikációk következtében halnak meg (tüdőgyulladás, szívinfarktus, stb.), így ők nem kerülnek bele a statisztikákba (illetve bekerülnek, de a halál okaként nem az influenzát jelölik meg).

Mint tudjuk, a sertésinfluenza esetében a terhes nők és a kisgyermekek tartoznak a legmagasabb rizikójú csoportban.

Az influenza elleni védőoltás hatékonysága 70-80%-os és a tapasztalatok szerint a maradék 20-30%-nál is sokkal enyhébb a betegség lefolyása. Ezt jól alátámasztja az is, hogy a fenti 24 halálesetből mindössze egy beteg lett korábban beoltva a H1N1 vírus ellen.

Pánikra egyelőre nincs ok, azonban ez esetben jobb félni, mint megijedni és tisztában kell lennünk azzal, hogy az influenzafertőzés egy súlyos betegség, különösen a magas rizikójú csoportokban. Fontos a megelőzés, melynek a leghatékonyabb módja a védőoltás, immunrendszerünk támogatása (hangsúlyozva napi 2000 NE D3 vitamin és napi 1000 mg C-vitamin fogyasztását a téli és a tavaszi hónapokban), megfelelő ruházat viselése, és a higiénés rendszabályok betartása, jó minőségű táplálkozás.