Nincs a Földön egyetlen egy olyan állatfaj sem, amelyik bármely életkorban idegen faj tejét szopná. Az meg végkép elképzelhetetlen, hogy a felnőtt egyed saját fajtársának vagy más fajnak a tejét fogyasztaná.

A tej ideális táplálék a csecsemő számára, ezért sietek leszögezni, hogy anyatej érzékenység nem létezik. A tehéntej, ill. más fajok teje soha nem pótolhatja az anyatejet.

Látszatra nagyon hasonlónak tűnik az anyatej és a tehén-, vagy kecsketej összetétele, amint az alábbi táblázatban ez megfigyelhető, de az ördög, mint mindig, most is a részletben lakozik.
 
Tejalkotók                         Anyatej                kecsketej                         Tehéntej

fehérjék                                 1-1,5                        4,0                                   3,2
tejcukor (laktóz)                   7,0                           4,5                                   2-6
zsír                                          4,4                           4,1                                    3,7
ásványi anyagok                   0,3                           0,8                                   0,8
energia (kcal/100g)              70                            69                                     65

Ha azonban megvizsgáljuk a fehérje összetételét a különböző tejeknek, akkor nagyon komoly eltéréseket tapasztalhatunk.

A tejfehérjéknek alapvetően két nagy csoportját különböztetjük meg.

1.    Kazeinek: alfa kazein, béta kazein, kappa kazein, gamma kazein. Ezek teszik ki a tejfehérjék 80%-át. Tejérzékenység esetén előfordulhat, hogy a más fajok kazeinjeivel szemben alakul ki érzékenység, bár ez a ritkább változat.


2.    Savó fehérjék: béta laktoglobulin, alfa laktalbumin, peptonok, albumin, immunglobulinok. Ezek együttesen 20%-át képviselik a tej fehérjéinek. Ezen belül, pedig a béta laktoglobulin mennyisége különösen jelentős, mert a savófehérjék felét ez a fehérje féleség képezi.

Az ANYATEJBEN VISZONT BÉTA LAKTOGLOBULIN NINCSEN!

A tejérzékenység legfőbb oka maga a béta laktoglobulin, kisebb mértékben az albumin.

Tévhit azt gondolni, hogy a kecsketej kiválthatja bármilyen formában is az anyatejet. Sajnos az esetek több mint 92%-ában a kecsketej a tehéntejjel keresztreakciót ad, mivel ugyan úgy fellelhető benne a béta laktoglobulin, ill. a kecsketej kazeinjai is aminosav összetételükben különböznek az anyatej aminosav összetételétől.

Fél éves korig az újszülött bélnyálkahártyája nagyon áteresztő, így a bélbe került idegen fehérjék felszívódhatnak és immunizálhatják a szervezetet. Fél év után ennek a lehetősége csökken, de nem zárható ki teljes biztonsággal.

A tehéntej, a kecsketej, tehát egyaránt fajidegen fehérjéket tartalmaz, ami oka lehet a tehéntej érzékenység (kecsketej) kialakulásának.

Ha az ilyen gyermeknél kiiktatjuk a fajidegen tejfélék fogyasztást, akkor felnőtt korukra a tejérzékenységet teljesen kinőhetik, de ha nem, akkor más ételallergiák rakódhatnak rá az alaphelyzetre és az asztma gyakorisága is nagyon nagymértékben megnövekszik.

A sajtkészítés során látható, hogy  a savó fehérjék nem kerülnek felhasználásra, csak az albuminok. Az albuminok is a sajtérlelés során gyakran többszörös fermentáción mennek át. Ennek következtében kisebb egységekre, gyakran aminosavakra esnek szét, ezért van az, hogy főleg a hosszan érlelt, kemény sajtokat sok tej érzékeny felnőtt gond nélkül fogyaszthatja.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a laktóz érzékenység nem azonos a tejfehérje érzékenységgel. A laktózt a csecsemők gond nélkül tudják bontani és kisgyermek korban is ritkán okoz gondot. Felnőtt korban azonban egyre gyakoribbá válik a jelenség az évek múltával.
 
A kemény, érlelt sajtok laktóz menetesek, mert a fermentáció során a laktózból tejsav képződik, így a laktóz érzékenyek is a kemény, érlelt sajtokat általában gond nélkül fogyaszthatják (ementáli,  parmezán,  chedar, stb.).

A laktóz érzékenység puffadással, hasmenéssel járó kellemetlen állapot, ami a tej fogyasztása után lép fel kb. 10 perccel. A tehéntej érzékenység, nedvedző bőrtünetekkel, leginkább csalánkiütésekkel, ekcémával, hányással, hasi fájdalommal, gyakran nem múló orrfolyással, köhögéssel, nagyon ritkán anafilaxiás sokkal jár.
 
Nem hiszem, hogy a sajtkészítés kialakulása a véletlen műve volt. Elődeink rá jöttek arra, hogy a tej sokkal jobban fogyasztható, eltartható, amennyiben sajttá alakul át, miután kicsapták a benne lévő fehérjéket és a fölösleges folyadéktól megszabadították. Az első sajt recept kb. 5 ezer éves, hiszen már az ókori Egyiptomban is tudtak sajtot készíteni.   

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!