Mi is az immuntej?

A tejfehérjék 21%-a immunglobulinokból tevődik össze (zömmel IgA, és IgG). Ezek a fehérjék a savóban maradnak. Ha a savót felfőzik óvatosan, akkor a savó fehérjék 95%-a a savó tetején pelyhes csapadék formájában kicsapódik. Sűrű ruhán átszűrve ezt a savót (amit már ebben a az állapotában zsendicének neveznek, főleg a birkasajt készítők), felfoghatjuk az immunglobulin koncentrátumot, amit ordának hívnak.

Ez az immunglobulin koncentrátum nem túl jó ízű, hamar megromlik, ezért frissen fogyasztják vagy sóval összegyúrva, lehűtve tárolják, de így sem lehet sokáig eltartani.

Ezek az immunglobulinok a szájon át bejutnak a tápcsatornába és, bár nagy részük az emésztő enzimek által lebomlik, de egy kisebb hányaduk bejut a vékony és a vastagbélbe is. Ott kifejtik jótékony hatásukat. Javasolt a fogyasztása legyengült állapotokban, műtétek után, fertőző betegségekben.

Ezt az anyagot akár hígítva, akár szilárd formában magunkhoz véve juttatjuk a szervezetünkbe, sokkal hatékonyabb védelmet nyújt számunkra, mint pl. a közönséges tej. Az ilyen „tejet” (zsendice, ill. orda) szokták manapság immuntejnek nevezni.

Láttuk tehát, hogy az immuntej fehérjéit szinte teljes mértékben immunglobulinok alkotják.

Kézenfekvőnek tűnt az összehasonlítás, hogy a clostrum (ami az ellést követő első 24 órában választódik ki az anyaállat emlőjéből és immunglobulinokban nagyon gazdag) nyújt-e nagyobb védelmet szervezetünk számára vagy az immuntej. Az összehasonlító vizsgálatokat ausztrál és új-zélandi kutatók elvégezték és arra a megállapításra jutottak, hogy a colostrum  jótékony hatások vonatkozásában felülmúlja az immuntejet.

Mindazonáltal, célszerű azt szem előtt tartani, hogy bár a sajtok igen finom fermentált tejtermékek, de döntő részben, immunológiai szempontból értéktelen kazeint tartalmaznak. Kiváló zsír és aminosav források a sajtok, ezért is csak mértékkel célszerű fogyasztani belőlük (hizlalnak és emelik a rossz koleszterin szintjét is).

Mivel immunsejtjeink 30%-a a csontvelőben és a keringő vérben van, de a nagyobb rész, kb. 70% a belekben található, ezért bélfertőzésekben és sok más, bakteriális a vírusos fertőzés esetében a természetes anyagok közül a leghatékonyabb védelmet a colostrumtól remélhetjük.

Ha ez nem elérhető számunkra, akkor az immuntej fogyasztása is jó megoldás lehet, de ennek a hatása nem fogja elérni a colstrumét. A direkt tejfogyasztás mértékkel nem káros: max. 2dl/nap felnőttnek, míg gyermeknek 12 hónapos koráig semennyi, később sem kell túllépni a napi 1-2 dl-t.
 
A tej kalcium tartalma nagyon rosszul hasznosul, tehát vele a csontritkulást megelőzni nem lehet, sőt, éppen azokban az országokban van a legtöbb csontritkulásban szenvedő beteg, ahol az egy főre eső tejfogyasztás a legnagyobb!.

A tejben lévő tejcukrot (laktózt) a felnőtt lakosság 15%-a nem tudja rendesen lebontani, ezért van a tej ivása után puffadása, hasmenése, hasi görcse sok embernek. Az ázsiaiaknál ez az arány a felnőtt korban közelíti a 100%-ot.

A sajtokban, az immuntejben, a colostrumban a laktóz már csak nyomokban fordulhat elő, ezért azok is fogyaszthatják, akik laktóz intoleranciában szenvednek.