Pandémia, influenza járvány, H1N1, sertés influenza, világjárvány, oltóanyag….

Nap, mint nap halljuk ezeket a szavakat, kifejezéseket a Tv-ben, rádióban, újságokban, legtöbbször eltérő szövegkörnyezetben.

A pandémia görög eredetű szó, a „pan” – minden, „démosz” – nép szavakból álló mozaik szó. Alapvetően olyan fertőzés okozta járványra utal, mely több országban, több kontinensen van jelen.

A történelem során több világjárványról vannak feljegyzéseink, ezek közül a legkiemelkedőbbek:

- első feljegyzés: 1580
- 1889: H3 vírus
- 1918-1919: H1N1 (spanyolnátha)
- 1957: H2N2
- 1968: H3N2 (hongkongi influenza)

Kutatók becslései szerint a spanyolnátha idején kb. 500 millióan fertőződtek meg a vírussal, és kb. 50 millióan haltak meg. A halálozás oka sok esetben a bakteriális felülfertőződés volt (tüdőgyulladás).

Nagyon sok gyógyszercég foglalkozik olyan készítmények kifejlesztésével, melyek segítik a gyógyulást az influenzás betegeknél. Több ilyen készítmény létezik ma már, azonban az elmúlt években többségükkel szemben rezisztenssé váltak a vírusok, azaz már nem hatnak rájuk a korábban kiváló eredményeket elérő gyógyszerek.

A jelenlegi A/H1N1 – új influenza vírus pl. az oseltamivirrel szemben 95%-os rezisztenciát mutat, tehát 100 emberből 95-nél hatástalan. Korábbi cikkemben utaltam arra, hogy a zanamivir az a készítmény, mely jelenleg még hatásos.

Az influenza járványok közös tulajdonsága, hogy a vírus, az influenza vírus cseppfertőzéssel terjed, a nyálkahártya sejtjeiben szaporodik.

Az influenza főbb tünetei:

- magas láz
- izom fájdalom
- ízületi fájdalom
- köhögés
- torokfájás
- fejfájás

A betegség általában 7-10 napig tart.

Az influenza vírusok szerkezete évről-évre változik, ezért kell mindig új oltóanyagot készíteni. Ezek a változások rendszerint kicsik, de ahhoz éppen elegek, hogy a szervezet ne tudjon automatikusan védekezni velük szemben. Olykor-olykor azonban a vírus nagyobb változáson megy keresztül. Ez akkor fordulhat elő, ha pl. egy emberi és egy állati vírus találkozik és kombinálódik. De bekövetkezhet olyan esetben is, ha az emberi vírus nagyobb mutáción, átalakuláson megy keresztül. Ezt történt most a H1N1 esetében is.

Ezekben az esetekben alakulnak ki a fertőzőbb és súlyosabb betegség lefolyást eredményező vírus törzsek.

A mostani A/H1N1 vírusra az jellemző, hogy nagyobb arányban érinti a fiatalokat, és valamivel gyorsabban is terjed.

A WHO azért kezdett el igen korán már „riogatni”, mivel attól tartanak, hogy a járvány több embert fog megfertőzni, mint általában a szezonális influenza járványok. A több megbetegedés több halálesettel is járhat, illetve gazdaságilag is megterhelheti a leginkább érintett országokat. Ha sok a beteg, kevesebben dolgoznak, csökken a termelés, ráadásul megnőnek az egészségügyi kiadások.

Az influenza vírussal szemben rendkívül fontos a felkészültség. Erős immunrendszerrel védekezhetünk a leghatékonyabban. A számok magukért beszélnek: Dél-Amerikában az új típusú (A/H1N1) influenzás esetek egyharmada teljesen panasz-, és tünetmentesnek bizonyult!!!

A védőoltás hatsásossága is döntően az immunrendszer állapotának függvénye. Legyengült immunrendszer esetében az oltóanyagra csak gyenge immunválasz érkezik, így az oltás nem nyújtja azt a védelmet, amit elvárnánk tőle. A jól működő immunrendszer hatékony immunválaszt ad az oltással szemben és ez az, ami megvédi az embert a valódi vírus fertőzéstől. Érdekes módon az éremnek ezt az oldalát nem nagyon hangsúlyozzák, pedig mint tudjuk, ez az érem másik oldala.

Az influenza, de több más vírus is annyira igénybe veszi a szervezet immunrendszerét, hogy gyakran a vírus betegség után másodlagos fertőzések (felülfertőződés) jönnek létre, amit olyan baktériumok okoznak gyakran, amik egyébként száj és torokflóránk természetes lakói, de a legyengült immunrendszert kihasználva elszaporodnak és súlyos másodlagos szövődményeket okoznak: mandula gyulladás, középfül gyulladás, torokgyulladás, hörgők gyulladása, tüdőgyulladás, stb. Ezek ellen már antibiotikumokkal kell védekeznünk, mert ezekkel szemben az antibiotikumok hatsásosak lehetnek, míg a vírusra teljesen hatástalanok.

Az immunrendszerünket pedig nagyon jól erősíthetjük C-vitaminnal, olajfa levél kivonattal, omega 3-6-9 zsírsavakkal, flavonoid készítményekkel, zöldségek fogyasztásával (klorofill), fermentált árpacsíra fogyasztásával (Green Magma), vagy a Super Greens zöld itallal.

Az alkohol, a dohányzás, a stressz és a mozgásszegény életmód negatívan hat immunrendszerünk működésére és ugyan ez mondható el a nehéz, zsíros, szénhidrát és kalória dús ételekről is.

Végül is a végső szót mindig az immunrendszer mondja ki. Tőle függ, hogy elkapjuk-e a fertőzést, ill. ha elkaptuk, a lefolyása tünetmentes, enyhe, közepes, súlyos vagy nagyon súlyos lesz. És ebbe szerencsére van beleszólásunk!

SuperColostrum – SuperColostrum
Colostrum – Colostrum
Olajfalevél kivonat – Olajfalevél kivonat
Tőzegáfonya kapszula - Tőzegáfonya kapszula
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!