Minden földi élet forrása a Napból származó fény. A Napból kiáradó fénymennyiségnek azonban csak töredéke éri el a Föld felszínét, ami részben a Föld mágneses terének, részben pedig más tényezőknek (pl. ózón pajzs) köszönhető. A fény a növények és néhány baktérium számára nélkülözhetetlen energiaforrás. A növényekben a fény energiáját kémiai energiává alakító folyamatot fotoszintézisnek hívjuk. A fotoszintézis a növényekben található kloroplasztiszok révén megy végbe.
A növények legfontosabb jellemzői, hogy fényfüggőek, helyhez kötöttek, éppen ezért nincs lehetőségük elbújni vagy árnyákba vonulni a Nap elől. Pedig a Napból rendkívül káros fotonok is érkeznek a Föld felszínére, melyek a növényeket is károsíthatják.
A Nap által kibocsájtott sugárzás egy része a látható fény tartományába esik, a kibocsájtott energia 10%-a azonban UV sugárzás formájában éri el a Földet.
Az UV sugárzás formái:
- UV-C sugárzás: az UV–C fotonok hullámhossza rövidebb, mint 280 nm. Ezek különlegesen nagy energiájú fotonok, amik szerencsére nem érnek el a Föld felszínéig, mert az ózon réteg tökéletesen kiszűri őket. Ha ez nem történne, akkor pontosan ugyan úgy járnánk, mint a grillcsirke a mikrohullámú sütőben.
- UV-B sugárzás: az UV-B sugárzás hullámhossza 280-315 nm. A 280 nm körüli fotonokat az ózon pajzs szintén elnyeli, de a kisebb energiájú, tehát nagyobb hullámhosszú komponensek elérik a Föld felszínét. A víz 10 m mélységben teljesen elnyeli a maradékot is, ezért amikor az élet elhagyta a tengerek nyújtotta biztonságot, meg kellett tanulnia védekezni az állandó UV-B sugárzás károsító hatásaival szemben is.
- UV-A sugárzás: az UV-A sugárzás hullámhossza 315-400 nm, ennek a legkisebb az energiája, ez károsít a legkevésbé.
A Föld felszínét végül a Nap által kibocsájtott UV-B sugárzás 0,5%-a éri csak el.
Amíg a növények legkényesebb kémia reakciói nagyrészt teljes világosságban történnek, addig az állatok és az emberek vonatkozásában ez nincs így. A szervezetünkben teljes sötétség van, a legnagyobb sötétben zajlanak biokémiai folyamataink. Minimális fény ugyan a pupillánkon keresztül bejut a szemünkbe, de az agyban teljes a sötétség.
A szürkeállomány tehát teljes sötétségben dolgozik, mint minden más sejtünk is, a bőrt kivéve.
Az UV B sugarakra azonban nekünk is bizonyos mértékig szükségünk van, mert ennek segítségével vagyunk képesek arra, hogy bőrünk elő tudja állítani az aktív D-vitamint (D3 vitamin).
Az UV sugárzás különböző stressz válaszokat indukálhat a növényekben:
- oxidatív stressz
- DNS károsodás
- RNS károsodás
Számos biológiailag aktív molekula képes elnyelni az UV-B sugarakat, így a növényeknek az ötszáz millió éves törzsfejlődésük során meg kellett tanulniuk ez ellen védekezni.
Ma ismert védekező rendszerek:
- UV szűrő pigmentek kifejlődése („növényi napolajak”). A mai naptejek az UV-B sugárzás 90%-át képesek kivédeni, ami D vitamin hiány kialakulását is eredményezheti!
- reaktív oxigén gyököket inaktiváló folyamatok
- a DNS károsodását kijavító folyamatok
Az UV-B sugárzás nem csak a DNS-t hanem az RNS molekulát is képes károsítani.
Az UV-B sugárzás DNS károsításának a 75%-át a ciklobután pirimidin (CPD) képződése okozza. Ilyenkor a sejtosztódás során a DNS polimeráz enzim ezen a szakaszon megakad, mint egy zippzár. Azonban a DNS kettőződés folyamata a hiba alatt újra folytatódik, így tehát egy biztosan hibás, de alapvetően még működőképes DNS szál képződik a replikáció során. Ezt nevezzük hibatűrő reparációnak, ami részben a túlélését szolgálja a sejtnek, részben ez a fő felelős a rákos elfajulás kialakulásáért.
Van egy ennél sokkal jobb mechanizmus is, a fotoreaktiváció, ami képes arra, hogy a kék fény, ill. az UV-A sugárzás energiájának felhasználásával (fotoliáz enzim) képes ezeket a CPD komplexeket szétbontani. Ez a mechanizmus az álatokban és az emberben nem működik.
A másik lehetőség a hibás génszakaszok kivágása (báziskivágó javítás, vagy BER - base excision repair), amikor a javítás során a DNS-ben képződött hiba kivágásra kerül és a másik sértetlen DNS szálból azt lemásolva pótlódik.
Szintén másik lehetőség a NER (nucleotid excision repair), mely a hibás DNS régiót letekeri, eltávolítja, majd a másik sértetlen szálat mintaként használva a hiányzó darabot újra szintetizálja és a hiányzó helyre visszailleszti. Rendkívül bonyolult, de hatékony folyamat!
A Xeroderma Pigmentosa (XP betegség) éppen ezen mechanizmus hiányán alapul. Ezek a betegek extrém mértékben érzékenyek az ultraibolya sugárzásra, és ennek következtében már fiatal korukban a Napnak leginkább kitett helyeken (pl. arc) súlyos bőrrákok alakulnak ki, többféle szövettani típus, többféle forma egyidejű megjelenésével.
Az utolsó lehetőség, hogy az UV-B sugárzás a DNS mindkét szálát kettétöri, de ez nem közvetlen hatás, hanem az előbb figyelmen kívül hagyott reaktív oxigén gyökök, mindenekelőtt a hydroxyl gyök erős oxidáló hatása következtében alakul ki. Ezek a reaktív gyökök nagyon rövid élettartalmúak, és nagyon károsak.
HR - homológ rekombináció: a sejt ilyenkor a nem illeszkedő DNS végeket összekapcsolja (NHEJ - non homologous end joining), majd egy következő lépésben már a megfelelő végek találkoznak a megfelelő végekkel.
Ezek a hatékony mechanizmusok védik meg a növényi sejteket a rákos elfajulástól, de ez nem jelenti azt, hogy a növények nem lehetnek rákosak! (növényi daganat sejtek, kallusz szövet)
A kallusz kultúrák azonban megfelelő anyagok hozzáadásával befolyásolhatók és újra differenciált szövetté alakíthatók!
Ez némely rosszindulatú daganatos sejtben is megvalósítható: pl. Promyelocitás leukémia - transz retinolsav, arzén trioxid, vagy CML Krónikus Myeloid Leukémia: Gleevec, Sutent - tirozin kináz gátlók adása.
Növényi „napolajok”, melyek megvédik a növényeket a káros hatásoktól: ezek a vegyületek a flavonoidok, melyekből jelenleg több mint 6000 félét ismerünk. A növény az őt érő stressz hatásokra erőteljes flavonoid szintézis növekedéssel reagál. A flavonoidoknak számtalan biológiai funkciójuk lehet, pl. kiszűrik a napsugárzás káros komponenseit, antioxidáns hatás, UV-B sugárzás elleni védelem.
Minket pontosan ez a flavonoid csoport érdekel, és a Matuzalem kifejlesztői is munkájuk során ezekre a hatásokra fokuszáltak. Ennek eredményeképpen sikerült egy olyan flavonoid csoportot szintetizálniuk, melynek ez a fő hatásmechanizmusa.
A MATUZALEM molekuláinak főbb hatásai:
- Scavengers (kifogó hatás): az antioxidáns molekula a szabad gyököket úgy közömbösíti, hogy közben már másodlagos szabad gyököket tartalmazó molekulák (láncreakció) nem keletkeznek
- Trappers (befogó hatás): ilyen a C-vitamin, E vitamin. Miközben a a szabad gyököt semlegesíti, belőle is keletkezhet reaktív molekula, ami szabadgyök szerű hatást mutathat (kevésbé jellemző a Matuzalemre)
- Quenchers (kioltó hatás): pl. béta karotin egymolekulás oxigént közömbösítő hatása. Itt is keletkezhetnek reaktív metabolitok: pl. a béta karotin dohányosokban a tüdőrák kockázatát 30%-kal megemeli!
2009-ben a Matuzalem termékcsalád kifejlesztője megkapta a rangos WIPO-díjat (2009. április 24: Mr. Jan Kerestes Jr). WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete) az ENSZ egyik szakosított szervezete, 1967-ben hozták létre, hogy ösztönözzék a kreatív tevékenységet, és támogassák a szellemi tulajdon védelmét az egész világon.
A Matuzalem készítményben lévő flavonoid komplexek képesek felismerni a hibásan működő sejteket és azokat nem elpusztítják, hanem képesek hatékonyan közreműködni abban, hogy a sejt reparációs folyamatok révén meggyógyuljon.
A Matuzalem terméket fekete teából vonják ki. Miért éppen fekete teából?
A tea az a növény, aminek az éréséhez legalább évi 3 000 óra napsütés kell. A tea növény rendelkezik a kultúrnövények közt a leghatékonyabb UV-B sugárzás elleni védelemmel.
Miért jobb a Matuzalem a fekete teánál?
A szükséges hatás eléréséhez naponta több tíz liter teát kellene fogyasztania, ami nyilvánvalóan rendkívül káros lenne. A készítmény nem tartalmazza azokat a komponenseket (pl. koffein, csersav, stb.), amik egyébként is erősen korlátozzák a napi fogyasztható mennyiséget.
Ha a hibásan működő sejteket a Matuzalem molekulái észlelik és képesek a javító mechanizmusokat támogatni, akkor érthető, hogy miért éltek másfélszer annyi ideig a kísérleti egerek a Matuzalemet nem kapó társaikhoz képest, és miért is nevezik a készítményt Matuzalemnek.
Az oxidatív stressz
Ha a sejtekben a szabad gyökök keletkezésének és azok közömbösítésének az egyensúlya megbillen és ezáltal a szabad gyökök kóros mértékben felszaporodnak a sejt az oxidatív stressz állapotába kerül. A szabad gyökök olyan atomok vagy molekulák, melyek egy vagy több párosítatlan elektronnal rendelkeznek, ezáltal nagyon reaktívak és nagyon gyorsan reakcióba lépnek a sejtekben a biológiailag fontos molekulákkal. Ennek hatására azok károsodhatnak, sőt, nem ritkán egy második lépcsőben még toxikusabb anyagok keletkeznek belőlük, mint amilyen a folyamatot elindító eredeti atom vagy molekula volt.
A szervezet oxidatív stressz ellen védő mechanizmusai
Enzimatikus védelem:
- szuperoxid dizmutáz
- kataláz
- gluation peroxidáz
Nem enzimatikus védelem:
- C-vitamin (aszkorbinsav)
- E-vitamin (tokoferol)
- flavonoidok
A MATUZALEMMEL mint antioxidánssal kapcsolatos vizsgálatok alapján a következő biokémiai folyamatok köré csoportosíthatók annak kedvező hatásai:
- antioxidáns hatás, szabad gyök befogás
- az immunrendszer működését befolyásoló és antiflogisztikus hatás, feltehetően az arachidónsav metabolizmusának módosításával
- asztma- és allergiaellenes hatás
- egyes enzimek működésének módosítása (inhibíció)
- DNS degenerációjának védelme
- vírus- és baktériumellenes hatás
- ösztrogénhatás (izoflavonoidok)
- karcinogenezist és mutagenezist befolyásoló tényező (daganatos megbetegedések)
- májvédő hatás (méregtelenítés)
- a véredényrendszer, elsősorban a hajszálerek rugalmasságát és áteresztő képességét befolyásoló hatás
A mitokondriumok oxidatív károsodása
A mitokondriumok saját DNS-sel rendelkező sejtszervecskék, de hiányzik belőlük a DNS-javító rendszer. Az öregedés egyik fő oka a mitokondriális DNS folyamatos károsodása. A mitokondriális DNS védelme csak antioxidánsokkal lehetséges.
A Matuzalem összetétele
- Catechinek
- Leucoantocyanidinek
- Antocyanidinek
- Flavonok
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!