Matuzalem, mint a gyémánt…

A gombák és az állatvilág, így az ember sem képes fotoszintézisre, így életfolyamataink során a növények által előállított kémiai energiát használjuk fel, illetve alakítjuk tovább.

A növények legfontosabb jellemzői, hogy fényfüggőek, helyhez kötöttek, éppen ezért nincs lehetőségük elbújni vagy árnyákba vonulni a Nap elől. Pedig a Napból rendkívül káros fotonok is érkeznek a Föld felszínére, melyek a növényeket is károsíthatják.

A Nap által kibocsájtott sugárzás egy része a látható fény tartományába esik, a kibocsájtott energia 10%-a azonban UV sugárzás formájában éri el a Földet.

Az UV sugárzás formái:

-    UV-C sugárzás: az UV–C fotonok hullámhossza rövidebb, mint 280 nm. Ezek különlegesen nagy energiájú fotonok, amik szerencsére nem érnek el a Föld felszínéig, mert az ózon réteg tökéletesen kiszűri őket. Ha ez nem történne, akkor pontosan ugyan úgy járnánk, mint a grillcsirke a mikrohullámú sütőben.

-    UV-B sugárzás: az UV-B sugárzás hullámhossza 280-315 nm. A 280 nm körüli fotonokat az ózon pajzs szintén elnyeli, de a kisebb energiájú, tehát nagyobb hullámhosszú komponensek elérik a Föld felszínét. A víz 10 m mélységben teljesen elnyeli a maradékot is, ezért amikor az élet elhagyta a tengerek nyújtotta biztonságot, meg kellett tanulnia védekezni az állandó UV-B sugárzás károsító hatásaival szemben is.

-    UV-A sugárzás: az UV-A sugárzás hullámhossza  315-400 nm, ennek a legkisebb az energiája, ez károsít a legkevésbé.

A Föld felszínét végül a Nap által kibocsájtott UV-B sugárzás 0,5%-a éri csak el.

Amíg a növények  legkényesebb kémia reakciói  nagyrészt teljes világosságban történnek, addig az állatok és az emberek vonatkozásában ez nincs így. A szervezetünkben teljes sötétség van, a legnagyobb sötétben zajlanak biokémiai folyamataink. Minimális fény ugyan a pupillánkon keresztül bejut a szemünkbe, de az agyban teljes a sötétség.

A szürkeállomány tehát teljes sötétségben dolgozik, mint minden más sejtünk is, a bőrt kivéve.

Az UV B sugarakra azonban nekünk is bizonyos mértékig szükségünk van, mert ennek segítségével vagyunk képesek arra, hogy bőrünk elő tudja állítani az aktív D-vitamint (D3 vitamin).

Az UV sugárzás különböző stressz válaszokat indukálhat a növényekben:

-    oxidatív stressz
-    DNS károsodás
-    RNS károsodás

Számos biológiailag aktív molekula  képes elnyelni az UV-B sugarakat,  így a növényeknek az ötszáz millió éves törzsfejlődésük során meg kellett tanulniuk ez ellen védekezni.

Ma ismert védekező rendszerek:

-    UV szűrő pigmentek kifejlődése („növényi napolajak”). A mai naptejek az UV-B sugárzás 90%-át képesek kivédeni, ami D vitamin hiány kialakulását is eredményezheti!
-    reaktív oxigén gyököket inaktiváló folyamatok
-    a DNS károsodását kijavító folyamatok

Az UV-B sugárzás nem csak a DNS-t hanem az RNS molekulát is képes károsítani.

Az UV-B sugárzás DNS károsításának a 75%-át a ciklobután pirimidin (CPD) képződése okozza. Ilyenkor a sejtosztódás során a DNS polimeráz enzim ezen a szakaszon megakad, mint egy zippzár. Azonban a DNS kettőződés folyamata a hiba alatt újra folytatódik, így tehát egy biztosan hibás, de alapvetően még működőképes DNS szál képződik a replikáció során. Ezt nevezzük hibatűrő reparációnak, ami részben a túlélését szolgálja a sejtnek, részben ez a fő felelős a rákos elfajulás kialakulásáért.

Van egy ennél sokkal jobb mechanizmus is, a fotoreaktiváció, ami képes arra, hogy a kék fény, ill. az UV-A sugárzás energiájának felhasználásával (fotoliáz enzim) képes ezeket a CPD komplexeket szétbontani. Ez a mechanizmus az álatokban és az emberben nem működik.

A másik lehetőség a hibás génszakaszok kivágása (báziskivágó javítás, vagy BER - base excision repair), amikor a javítás során a DNS-ben képződött hiba kivágásra kerül és a másik sértetlen DNS szálból azt lemásolva pótlódik.

Szintén másik lehetőség a NER (nucleotid excision repair), mely a hibás DNS régiót letekeri, eltávolítja, majd a másik sértetlen szálat mintaként használva a hiányzó darabot újra szintetizálja és a hiányzó helyre visszailleszti. Rendkívül bonyolult, de hatékony folyamat!

A Xeroderma Pigmentosa (XP betegség) éppen ezen mechanizmus hiányán alapul. Ezek a betegek extrém mértékben érzékenyek az ultraibolya sugárzásra, és  ennek következtében már fiatal korukban a Napnak leginkább kitett helyeken (pl. arc) súlyos bőrrákok alakulnak ki, többféle szövettani típus, többféle forma egyidejű megjelenésével.

Az utolsó lehetőség, hogy az UV-B sugárzás a DNS mindkét szálát kettétöri, de ez nem közvetlen hatás, hanem az előbb figyelmen kívül hagyott reaktív oxigén gyökök, mindenekelőtt a hydroxyl gyök erős oxidáló hatása következtében  alakul ki. Ezek a reaktív gyökök nagyon rövid élettartalmúak, és nagyon károsak.

HR - homológ rekombináció: a sejt ilyenkor a nem illeszkedő DNS végeket összekapcsolja (NHEJ - non homologous end joining), majd egy következő lépésben már a megfelelő végek találkoznak a megfelelő végekkel.

Ezek a hatékony mechanizmusok védik meg a növényi sejteket a rákos elfajulástól, de ez nem jelenti azt, hogy a növények nem lehetnek rákosak! (növényi daganat sejtek, kallusz szövet)

A kallusz kultúrák azonban megfelelő anyagok hozzáadásával befolyásolhatók és újra differenciált szövetté alakíthatók!

Ez némely rosszindulatú daganatos sejtben is megvalósítható: pl. Promyelocitás leukémia - transz retinolsav, arzén trioxid, vagy CML Krónikus Myeloid Leukémia: Gleevec, Sutent - tirozin kináz gátlók adása.

Növényi „napolajok”, melyek megvédik a növényeket a káros hatásoktól: ezek a vegyületek a flavonoidok, melyekből jelenleg több mint 6000 félét ismerünk. A növény az őt érő stressz hatásokra erőteljes flavonoid szintézis növekedéssel reagál. A flavonoidoknak számtalan biológiai funkciójuk lehet, pl. kiszűrik a napsugárzás káros komponenseit, antioxidáns hatás, UV-B sugárzás elleni védelem.

Minket pontosan ez a flavonoid csoport érdekel, és a Matuzalem kifejlesztői is munkájuk során ezekre a hatásokra fokuszáltak. Ennek eredményeképpen sikerült egy  olyan flavonoid csoportot szintetizálniuk, melynek ez a fő hatásmechanizmusa.

A MATUZALEM molekuláinak főbb hatásai:

- Scavengers (kifogó hatás): az antioxidáns molekula a szabad gyököket úgy közömbösíti, hogy közben már másodlagos szabad gyököket tartalmazó molekulák (láncreakció) nem keletkeznek

- Trappers (befogó hatás): ilyen a C-vitamin, E vitamin. Miközben a a szabad gyököt semlegesíti, belőle is keletkezhet reaktív molekula, ami szabadgyök szerű hatást mutathat (kevésbé jellemző a Matuzalemre)

- Quenchers (kioltó hatás): pl. béta karotin egymolekulás oxigént közömbösítő hatása. Itt is keletkezhetnek reaktív metabolitok: pl. a béta karotin dohányosokban a tüdőrák kockázatát 30%-kal megemeli!

2009-ben a Matuzalem termékcsalád kifejlesztője megkapta a rangos WIPO-díjat (2009. április 24: Mr. Jan Kerestes Jr). WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete) az ENSZ egyik szakosított szervezete, 1967-ben hozták létre, hogy ösztönözzék a kreatív tevékenységet, és támogassák a szellemi tulajdon védelmét az egész világon.

A Matuzalem  készítményben lévő flavonoid komplexek képesek  felismerni a hibásan működő sejteket és azokat nem elpusztítják, hanem képesek  hatékonyan közreműködni abban, hogy a sejt reparációs folyamatok révén meggyógyuljon.

A Matuzalem terméket fekete teából vonják ki. Miért éppen fekete teából? 

A tea az a növény, aminek az éréséhez legalább  évi 3 000 óra napsütés kell. A tea növény rendelkezik a kultúrnövények közt a leghatékonyabb UV-B sugárzás elleni védelemmel.

Miért jobb a Matuzalem a fekete teánál?

A szükséges hatás eléréséhez naponta több tíz liter teát kellene fogyasztania, ami nyilvánvalóan rendkívül káros lenne. A készítmény nem tartalmazza azokat a komponenseket (pl. koffein, csersav, stb.), amik egyébként is erősen korlátozzák a napi fogyasztható mennyiséget.

Ha a hibásan működő sejteket a Matuzalem molekulái észlelik és képesek a javító mechanizmusokat támogatni, akkor érthető, hogy miért éltek másfélszer annyi ideig a kísérleti egerek a Matuzalemet nem kapó társaikhoz képest, és miért is nevezik a készítményt Matuzalemnek.

Az oxidatív stressz

Ha a sejtekben a szabad gyökök keletkezésének és azok közömbösítésének az egyensúlya megbillen és ezáltal a szabad gyökök kóros mértékben felszaporodnak a sejt az oxidatív stressz állapotába kerül. A szabad gyökök olyan atomok vagy molekulák, melyek egy vagy több párosítatlan elektronnal rendelkeznek, ezáltal nagyon reaktívak és nagyon gyorsan reakcióba lépnek a sejtekben a biológiailag fontos molekulákkal. Ennek hatására azok károsodhatnak, sőt, nem ritkán egy második lépcsőben még toxikusabb anyagok keletkeznek belőlük, mint amilyen a folyamatot elindító eredeti atom vagy molekula volt.

A szervezet oxidatív stressz ellen védő mechanizmusai

Enzimatikus védelem:

-    szuperoxid dizmutáz
-    kataláz
-    gluation peroxidáz

Nem enzimatikus védelem:

-    C-vitamin (aszkorbinsav)
-    E-vitamin (tokoferol)
-    flavonoidok

A MATUZALEMMEL mint antioxidánssal kapcsolatos vizsgálatok alapján a következő biokémiai folyamatok köré csoportosíthatók annak kedvező hatásai:

-    antioxidáns hatás, szabad gyök befogás
-    az immunrendszer működését befolyásoló és antiflogisztikus hatás, feltehetően az arachidónsav metabolizmusának módosításával
-    asztma- és allergiaellenes hatás
-    egyes enzimek működésének módosítása (inhibíció)
-    DNS degenerációjának védelme
-    vírus- és baktériumellenes hatás
-    ösztrogénhatás (izoflavonoidok)
-    karcinogenezist és mutagenezist befolyásoló tényező (daganatos megbetegedések)
-    májvédő hatás (méregtelenítés)
-    a véredényrendszer, elsősorban a hajszálerek rugalmasságát és áteresztő képességét befolyásoló hatás

A mitokondriumok oxidatív károsodása

A mitokondriumok saját DNS-sel rendelkező sejtszervecskék, de hiányzik belőlük a DNS-javító rendszer. Az öregedés egyik fő oka a mitokondriális DNS folyamatos károsodása. A mitokondriális DNS védelme csak antioxidánsokkal lehetséges.

A Matuzalem összetétele

-    Catechinek
-    Leucoantocyanidinek
-    Antocyanidinek
-    Flavonok