A nyomelemek fontossága

1.Esszenciális nyomelemek: az élethez teljességgel nélkülözhetetlenek, pl. mangán, melynek hiányában nem képződhet B12 vitamin, aminek következtében a vészes vérszegénységnek nevezett állapot kialakulhat. Semmivel sem pótolhatók.

2.Esszenciális nyomelemek hiánytünetekkel: hiányuk komoly, de az életet közvetlenül nem fenyegetik, pl. cink. Ma már tudjuk, hogy cink hiányában elvész a szagló készségünk és az íz érzékelésünk. Ennek az az oka, hogy az agyban, pontosabban a hypocampusban a jelátvitel folyamatában a cinknek meghatározó szerepe van. Azt is tudjuk, hogy cink hiányában immunrendszerünk legfőbb őrei a limfociták nem képesek hatékonyan működni, így immunrendszerünk működésének hatékonysága jelentős mértékben csökken.

3.Toxikus nyomelemek: ilyen pl. az arzén. Az arzénról tudjuk, hogy a szervezetben folyamatosan képes felhalmozódni, ezért volt a hírhedt középkori méregkeverők Borgiák egyik kedvenc gyilkoló szere, ugyanakkor mai tudásunk szerint a hólyag-, a vese-, a tüdőrák és bizonyos bőrrákok kialakulásában is meghatározó szerepet játszik.

Ma az egészségügyi határérték, amit eltűrünk az ivóvízben az arzénból kevesebb, mint 10 mikrogramm/l. Hazánk lakosságának az egyharmad azonban ma olyan ivóvizet fogyaszt nap, mint nap, aminek az arzén tartalma ennél magasabb. Ha megtekintjük rémisztő rákstatisztikáink eredményeit, lehet, hogy ennek az egyik fő okát éppen itt kell keresnünk.

4. A negyedik csoportba azok a nyomelemek tartoznak, amik szervezetünk számára létfontosak (esszenciálisak), de nagyobb mennyiségben túladagolhatók és enyhén toxikusak. Ilyen pl. a szilícium (vagy homok), ami nélkülözhetetlen a nagy faló sejtjeink (makrofágok) megfelelő működéséhez. Ha valaki véletlenül vagy szándékosan elfogyaszt egy csipet homokot, semmi baja nem lesz, de nyílván ezt rendszeresen nem teheti.

Mai táplálékfogyasztási szokásaink a megfelelő mennyiségben szükséges nyomelemeket nem biztosítják a szervezet számára.

Még a fő elemek (kalcium, magnézium, kálium) vonatkozásában is kifejezetten hiányos, a nátriumot (konyhasót) kivéve.

Az elfogyasztott húsféléinkben nincs elegendő kalcium, klór és kálium sem.
A nátriumot a sózással bőven pótoljuk.

A finomított pékáruk és a cukrok nyomelemekben különlegesen szegények, sőt, nem hogy nem pótolják, hanem a nyomelem hiány tüneteit még fel is erősítik!

A bőséges szénhidrát fogyasztás szervezetünk sejtszintű elsavasodásához vezet, melynek következtében ugyan magasabbra növünk a serdülő korban, de csontozatunk gyenge, deformációkra és törésekre sokkal hajlamosabbá válik (keskeny mellkasú, "acidotikus alkatú", vékony, sérülékeny bőrű, vékony hajú, vagy fiatalon már erősen kopaszodó, ritkás szemöldökű társainkon ránézésre is megállapíthatjuk a sejtszintű elsavasodás ezen nyilvánvaló tüneteit).

Az ón hiánya lehet pl. a ma oly elterjedt kopaszság egyik oka, a szelén hiánya pedig szívizom elfajulást, kardiomiopátiát okoz. Ez pl. KÍna Keshan tartományában egy egyébként önmagában ártalmatlan vírussal kombinálódva szinte járványszerű méreteket öltött a múlt században (Keshan kór). Amikor megkezdték a népesség szintű szelén pótlást ez a korábban oly gyakori és gyógyíthatatlan betegség szinte teljesen eltűnt.

Ma a tehenek négylábú tejgyárak. Ha az állatorvosok nem pótolják intenzíven a takarmányhoz keverve a nyomelemeket, ezek a hatalmas állatok néhány órán belül keserves kínok között elpusztulnak.

A réz nagy dózisa toxikus (Wilson kór), de ennek hiányában a nagy artériák fala lemezenként szétválik és az aorta disszekció, aorta aneurizma nevű rendkívül súlyos betegség kialakulását okozhatja. Több mint ötven éve tudjuk, hogy ha a szárnyasok, pl. pulykák növendék korukban nem kapnak elég rezet, akkor az állomány fele 10 hét alatt aorta aneurizma szakadás (ruptura) következtében elpusztul.

Vannak különleges hatású nyomelemek, pl. germánium, ami nagy mennyiségben fordul elő a gyógygombákban (Ganoderma, Maitake, Cordyceps), s melynek rákellenes hatást tulajdonítunk, de ez már egy másik tanulmány tárgyát képezi.

MegaFood Antioxidant