Létezik egy elmélet, melynek követői szerint a rák nem más, mint egy közönséges hiánybetegség, akárcsak például a skorbut (C-vitamin hiánya okozza), vagy éppen az angolkór (D-vitamin hiánya okozza). Egy amerikai biokémikus (ifj. dr. Ernst T. Krebs) 1952-ben azt állította, hogy a rákot nem baktérium, vírus vagy más kórokozó okozza, hanem valamely fontos vegyület hiánya.
Az elméletnek világszerte vannak követői és éles bírálói, akik hisznek benne, azt állítják, hogy az elmélet messze megelőzi korát, s ellenzőik ugyanakkora hibát követnek el, mint annak idején azok, akik sarlatánnak titulálták Kolumbuszt, amiért azt állította, hogy a Föld nem lapos, vagy máglyán égették el Giordanio Bruno-t, aki azt merte állítani, hogy a Föld nem a világegyetem közepe. A történelem során sok baklövést követtek el, akik kigúnyolták a Wright testvéreket (egy gép nem lehet képes repülni), kiközösítették William Harveyt, aki azt állította, hogy a vért a szív pumpálja a keringési rendszerben, vagy őrületbe kergették Semmelweis Ignácot, amiért kötelezővé tette a kézmosást a szülészeti osztály alkalmazottaitól.
A skorbut ellenszerét az 1700-as éveket megelőzően már kb. 200 évvel ismerték, mégis csak 1747-től váltak a citrusfélék a brit hajók raktárkészletének szerves részévé.
dr. Krebs azt a vegyületet, melynek hiánya elősegíti a rákos daganatok kialakulását B17-vitaminnak nevezte el, mivel ez a vegyület legtöbbször a B-komplexszel együtt van jelen.
A B17-vitamin legfőbb forrásai:
- keserű mandula
- szilva
- őszibarack
- sárgabarack
- cseresznye
- nektarin
Krebs szerint a rákkutatás azért olyan eredménytelen területe az orvostudománynak, mivel a kutatók rossz irányból közelítik meg a dolgokat, mindig olyas valamit keresnek, ami a betegséget okozza (vírus, baktérium, környezeti hatás, stb.), pedig azt kellene vizsgálni, hogy mi hiányzik a szervezetből.
Az állatok egy része (pl. majmok) ösztönösen feltöri a sárgabarack magját és megeszi annak belsejét, akkor is, ha életében először lát ilyen gyümölcsöt.
A vadon élő állatok testében sokkal ritkábban található rákos elváltozás, mint a háziasított állatokéban. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a rák kialakulásában fontos szerepet játszik életmódunk. Általánosságban elmondható az is, hogy a primitív törzsekben is alacsonyabb a rák előfordulási gyakorisága, mint a modern társadalmakban. Ez nem csoda, hiszen a táplálkozástudományi szakemberek szerint pl. egy átlagos amerikai ember tipikus napi tápláléka egyszerűen katasztrofális.
Szénhidrátokban, egészségtelen transz zsírokban, mesterséges összetevőkben rendkívül gazdag, ugyanakkor hiányoznak belőle az alapvető fontosságú vitaminok, ásványi anyagok, fitonutriensek.
Az India és Kína között található Hunza királyságban az orvosok sokáig nem találtak rákos beteget. A hunzák kedvenc eledele a sárgabarackmag, amit a napon megszárított sárgabarackból nyernek és igen nagy mennyiségben fogyasztják. Sokak szerint ennek köszönhető, hogy a hunzák nem ismerik a rákot, korunk egyik legrettegettebb népbetegségét. Irigyeljük őket? Vagy utánozzuk?A jót követni soha nem szégyen.