A rákos daganatok különleges világának újabb fejezete. Mire tanít minket az Arabidopsis thalia?
No, nem olyan közeli ez a rokonság, mint pl. a csimpánzok vonatkozásában, ahol génjeink majdnem 99%-ban megegyeznek és szabályozó génszakaszaink is 96%-ban azonosak, de azért rokonság.
Láttuk, hogy bár a zárvatermők több mint 100 millió éve dominálnak a növényvilágban, de az utóbbi negyven millió évben uralták el a növényvilágot igazán.
Számtalan növényről fog kiderülni a közeljövőben, hogy olyan géneket tartalmaznak, amik teljesen megegyeznek majd azokkal az emberi génszakaszokkal, amik ha a gátlás alól kiszabadulnak, akkor egy-egy rákféleség kialakulásáért tehetők felelőssé.
Ezek a gének tehát normálisan is bennünk vannak, de bizonyos fehérjéink ezek működését gátolni képesek. Ha ez a gátlás megszűnik, kialakulhat a sejt rákos elfajulása. És ha pl. a krumpliban találjuk meg azt a génszakaszt, ami egy adott rákféleséget okoz, akkor a krumpliból valószínűleg ki lehet majd vonni azt a fehérjét, ami képes lesz elcsitítani a nem kívánt gén működését.
Ezért gondoljuk azt, hogy a következő években várhatóan egyre több és több ilyen növényi eredetű molekulát fogunk megtalálni és ezek mind képesek lesznek arra, hogy egy-egy ráktípusban a nem kívánatos géneket elcsitítsák.
Mivel láttuk a csimpánzok példáján, hogy az állatvilág tagjai túlságosan is közeli rokonságot képeznek, ezért ők ugyan azokkal a problémákkal küszködnek, mint mi. Téves az a hiedelem, miszerint pl. a cápák nem kaphatnak rákot. Igen is van a cápáknál is rákos megbetegedés, és az élő kövületnek számító krokodiloknál is.
Létünket és mindenünket a növényvilágnak köszönhetjük. Szomorú dolog, ha egy állat vagy rovarféleség kihal, de ha ez egy növénnyel történik, az számunkra egyenesen tragikus. Hiszen mi még a legprimitívebb növénynek egyetlen sejtjét sem vagyunk képesek reprodukálni mesterséges úton.
Komplementer csomagok daganatos betegeknek
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!