Az őssejtek világa

De először tisztáznunk kell, miféle őssejtekről is beszélünk, merthogy igen sokan vannak. A legősibb őssejt a megtermékenyített petesejt (zigóta), melyből megfelelő körülmények között egy emberi egyed fejlődik ki, valamint az embrió fejlődéséhez nélkülözhetetlen szövetek is: méhlepény, méhburok, köldökzsinór. A zigóta ezt a tulajdonságát 16 osztódásig megőrzi, utána már nem. Ezeket az őssejteket totipotens őssejteknek nevezzük, az emberi terápiában semmiféle jelentőségük nincs, és nem is lesz.

Azonban öt nap elteltével már kialakul az embrió, ami szintén gazdag őssejt forrás, bennük lelhetők fel az embrionális őssejtek. Az embrionális őssejtekből már extraembrionális szövetek nem képződhetnek, de képesek a fejlődő embrió mindhárom őslemezének (csíralemezének) az irányába differenciálódni. Ezért szokták ezeket az őssejteket pluripotens őssejteknek is nevezni, mivel még bármi lehet belőlük megfelelő közegben. Ez az az őssejt típus, ami számtalan etikai vita középpontjában áll, pl. a katolikus egyház és sok más egyház is tiltja gyógyításban történő felhasználásukat (Bush elnök is tiltotta, míg Obama bizonyos körülmények közt ezt most feloldotta). Ugyanakkor ez az őssejt típus lenne a leghatékonyabb mind közt. Az embrionális őssejtek életben tartása, szaporítása megoldott, bár nem egyszerű, kevés ország rendelkezik embrionális őssejt tenyészetekkel, így Magyarországnak sincs ilyen tenyészete.

Őssejtek azonban nem csak az embrióban, hanem a felnőtt egyedekben is vannak, hiszen nélkülük csak pár napig élhetnénk. Naponta 200 millió sejtünk osztódik, tehát mindenkiben van egy őssejt mennyiség egész élete során, ezért ezeket felnőtt típusú vagy más néven szöveti őssejteknek nevezzük. Ezek az őssejtek már nem képesek akármivé átalakulni, hanem csak meghatározott szövetekké képesek alakulni, pl. csontvelővé, ha a környezet megfelelő, vagy szívizommá, stb.



Nyerhetők ezek az őssejtek a csontvelőből, a keringő vérből, és a megszületett magzat köldök zsinórjából is. Ez utóbbi messze a legértékesebb, mert még fiatal. Egy ötven éves ember őssejtjei is ötven évesek! Gyűjtőnéven multipotens őssejteknek nevezzük őket.

Míg embrionális őssejtet bárki kaphat (elvileg), ez már messze nem igaz a multipotens őssejtekre. Itt már elég szoros genetikai egyezés (HLA) szükséges. Az utóbbi időben kiderült azonban, hogy a köldökzsinór őssejtjei sem képeznek egységes társaságot, mert van egy formájuk, az ún. MSC, amik majdnem annyiféle szövetté képesek differenciálódni, mint a sokat emlegetett embrionális őssejtek és nem is annyira immunogének, tehát a HLA egyezés szabályait sem kell olyan szorosan követnünk. Vannak olyan tanulmányok is, amik azt állítják, hogy a felnőtt emberben is vannak embrionális őssejtek, de ezt legalább ugyan annyi tanulmány tagadja.

Minden esetre a jelenleg terápiás célból történő őssejt terápia multipotens - felnőttkori vagy köldökzsinórból nyert őssejtekkel történik, aminek semmiféle etikai akadálya nincs, hiszen ebben az esetben nem embriók felhasználásáról van szó.

Hol vannak bennünk az őssejtek? Mindenhol, ahol gyors sejtosztódás folyik, pl. csontvelő, vékonybél, stb. - nagy mennyiségben és kisebb mennyiségben a keringő vérben. Testen kívüli tenyésztésük és szaporításuk megoldott, de igen költséges. Az MSC sejtek terápiás felhasználása nyújt ma reményt a gerincsérülteknek, a szívinfarktus utáni betegeknek, a Parkinson kórosoknak, míg a csontvelő típusú multipotens őssejtek a hematológiai betegségekben szenvedőkön segíthetnek (leukémiák, limfómák). Ez utóbbi esetben még bizonyos HLA egyezés esetén is jelentős intenzitású kilökődési reakcióra lehet számítani, ami intenzív gyógyszeres kezelést igényel.

Azonban a beültetett őssejtek is ellenségnek tekinthetik a befogadó szervezetet, amit terápiásan ki is használhatunk éppen a már említett leukémiák, limfómák kezelésében (amikor a fagylalt visszanyal!). Modern világunk számtalan módon próbálja elpusztítani őssejt készletünket (kémia ágensek, radioaktív sugárzás, a kemoterápiás szereink egy nagy csoportja), őssejtet sokkal könnyebb elpusztítani, mint stimulálni.

Az őssejteknek az a legjobb stimulus, ha békében hagyjuk őket, és tartózkodunk minden olyan anyagtól, ételtől, vegyszertől, gyógyszertől, radioaktív sugárzástól, ami ártalmukra lehet. Míg őssejt van, remény is van. Őssejtek nélkül néhány napig tart csak az élet. Mai CT mániás korunkban nem árt ezt szem előtt tartani. Annyi röntgensugárzás, aminek az energiájával hőenergia formájában csak egy mokkáskanálnyi víz hőmérsékletét 1 celsius fokkal tudnánk megemelni, ha az egész testet éri, már halálos adagnak számít. Hát ilyen érzékenyek az őssejtjeink. Vigyázzunk rájuk!