Fermentált vörös rizs

A fényes vörös rizst a Monascus purpureus nevű gomba fermentálja, és a növény így nyeri el, illetve sokszorozza meg gyógyító tulajdonságait. A fermentáció lényege abban rejlik, hogy mikroorganizmusok közreműködésével különböző értékes anyagok keletkeznek oxigén jelenlétében. A fermentációs eljárást a borászatban, sörgyártásnál és a gyógyszergyártásban (pl. antibiotikumok előállítása) is alkalmazzák. További fermentációs termékek: kefir, kenyér, joghurt, sajt.

A vörös rizs a fermentáció során nyeri el világos piros színét a mag körül és lilás vörös színét a felszínén.

A szárított gabonát a fehér rizshez hasonlóan fogyasztják az ázsiai konyhában, de más ételekhez is hozzáadják, (pl. pekingi kacsa) színező anyagként is hasznosítják. Kínában és Koreában bort is készítenek belőle.



A legfőbb felhasználási módja azonban a kínai alternatív medicinában van. Az első feljegyzések időszámításunk szerinti 800-ból vannak, a Tang dinasztia előszeretettel használta a test erősítésére, emésztési problémák javítására, és a „vértorlaszolók” felszámolására (erről ma már tudjuk, hogy a koleszterin szint csökkentésében rejlik).

Vörös fermentált rizs és Lovastatin

A Monascus purpureus jelentős mennyiségben tartalmaz egy ún. HMG-CoA reduktáz enzim gátló lovastatint, amely egy a természetben előforduló statin vegyület. Ez a vegyület kutatások által bizonyított módon csökkenti a koleszterin szintet, az LDL koleszterint és a triglicerid szintet.



Az FDA korábban engedélyezett egy olyan készítményt, mely ezt a természetes vegyületet tartalmazta. Ezért 1998-ban megtiltotta a forgalmazását egy új készítménynek (Cholestin), mely fermentált vörös rizst tartalmazott. A Utah állami kerületi bíróság azonban engedélyezte a készítmény forgalmazását. Ezt a döntést azonban másodfokon elutasították. Ettől kezdve a Cholestin már nem tartalmazott fermentált vörös rizst, illetve a vörös rizs olyan részeit adták hozzá, melynek statin tartalma nem volt jelentős. 2007 augusztusától az FDA azonban újra engedélyezett olyan készítményeket, melyek lovastatin tartalma jelentős.

A természet vs. FDA csatában tehát most újra a természet kerekedett felül. Nem véletlen, hogy ilyen rövid időn belül ennyi ellentmondásos ítélet született, ez történik, amikor olyan vegyületeket próbálnak meg kisajátítani, amik a természetben nagy mennyiségben előfordulnak. Ennek a folyamatnak gátat kellett szabni, hiszen még sem lenne állapot, ha pl. valaki készítene egy olyan gyógyszert, ami mondjuk paradicsom kivonatot tartalmazna, és onnantól kezdve a paradicsom az ő szabadalmukká válna. Ezt követően esetleg még a piacról is kitiltanák a paradicsomot, mondván a paradicsom része a gyógyszerüknek. Ugyan
ez igaz a fokhagymásra és még számtalan más fűszer és gyógynövényünkre is.

A természettel, az évezredes hagyományokkal, tudással és tapasztalattal nem lehet szembe menni, az embereknek jogos az az igénye, hogy betegségüket természetes és nem szintetikus anyagokkal orvosolják. Miért „mérgezzük” fölöslegesen szervezetünket, ha a természet már megalkotta a gyógyírt problémánkra?

WEBÁRUHÁZ - WEBÁRUHÁZ